Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

160 LXVIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. hatják-e a felelősséget, a kik, talán nem késza­karva, de épen követeléseik erőtetése által gördí­tik a legnagyobb akadályokat az alkotmányos­ság helyreállítása elé ? (Zaj. Fölkiáltá-sok: Kik azok f Mi csak jogainkat kérjük vissza !) Arra nézve, hogy ki áll az alkotmányosság helyreállításának útjában, csak elfogulatlan bíró mondhatna ítéletet; csak elfogulatlan bíró terhelhetne valakit felelős­séggel, vagy menthetne föl attól. De a politikai vélemények szívósságánál fogva, a jelen korban elfogulatlan bírót találni nem lehet; részrehajlatlan és jogérvényes ítéletet csak az utókor fog mon­dani. (Ellenmondások. A bal oldalon: Elvárjuk!) De azokra, kik a fenyegető ínség által követelt, és ha­logatást nem engedő intézkedéseket elvbeli fölté­telek által meg akarnák akasztani, (Fölkiáltások: Kik azok f) azokra a szenvedő nép rögtön ki fogja mondani ítéletét. E szenvedő nép, tisztelt képvi­selőház, korán sincs annyira lehangolva, mint Kállay úr hiszi, azért, hogy ínséges állapotában a kormány kívánja őt fölsegíteni; de alkotmányos érzületében igenis meg lesz ingatva, és le lesz han­golva, ha megértendi, hogy nélkülözhetlen és várva várt segélyeztetéséhez saját képviselői csak föltételesen akarnak járulni. (Hosszan tartó zaj. Se7iki sem mondta!) Ragályi Ferdinánd: Szót kérek! Apponyi György gr.: Föladataink legszeb­bike kétségtelenül az, hogy politikai intézvényein­ket és alkotmányos elveinket megkedveltessük a nép minden osztályával, mi sikerülni is fog, ha gondosan kerüljük azt, hogy ezen elvek a népnek közvetlen és kiáltó szükségével összeütközésbe jöjjenek. Bármily tiszta, bár mennyire alapos le­gyen is azon elv, azt nem fogja megérteni, még kevésbbé becsülni a nép, ha annak ellentéte miatt a nélkülözhetlen és lehető segítséget nélkülöznie vagy — mitől a jó Isten mentsen — még éhen is kellene halnia. Tehát nem alkotmányos elveink iránti közöny vagy tiszteletlenség,hanem az irántok való legigazibb érdekeltség és őszinteség ösztönzi azt, a ki a jelenlegi rendkívüli viszonyokban óva­kodik azoknak olyan feszegetésétől, mely által a nélkülözhetlen segély maga, vagy legalább az té­tetnék lehetetlenné, hogy ezen segély az ország­gyűlés hozzájárulásával nyújtassák. Ennélfogva továbbá is ragaszkodom azon elvekhez, melyeket a választmány a képviselőház elé terjesztett,azon módosításokkal, ismétlem,melye­ket Deák Ferencz képviselőtársunk tett. Kénytelen vagyok egyszersmindmegjegyezni, hogy Kállay Ödön úr az alkotmányos tekintetből merített ellenvetéseit fokozni kívánta azon vissza­élések fölemlítésével melyek szerinte az olasz háború alatt és az 1863-ki ínség alkalmával közbe­jöttek. Koránsem akarom ezen visszaéléseket, ha ' valóban megtörténtek, mentegetni; ezekre nézve szigorú, de igazságos ítéletet mondott ki tegnap Deák Ferencz képviselőtársunk. De más részről merem hinni, hogy ezen visszaélések akkor sem | fordultak elő oly átalánosságban és oly borzasztó mérvben, mint Kállay Ödön úr előadásában ecse­teié. (Zaj.) Hogy Kállay Ödön úr, a segélyezés ' kezelésére nézve, nagyobb bizalmat helyez oly kormányban, mely a 48-ki törvény szerint fogna kineveztetni, erre nézve megjegyzésem épenség­gel nem lehet, noha tudva van, hagy az ily se­gélyzéseknél és a hadiáru-szerződéseknél közbe­jövő visszaéléseket a legalkotmányosabb kormány ' sem képes kiküszöbölni. (Zaj. Közbeszólás; De a nyilvánosság'.) De azt tartom, hogy a t. ház azon gyanúban, mely Kállay Ödön képviselő úr beszé­déből, tán akarata ellenére, a jelen kormány orgá­numaira nézve háramlanék, nem osztozik: mert ] azoknak élén oly férfiak állanak, kik csak is a I haza szent ügye iránti. . . (A bal oldalon: Nem ta­pasztaltuk! Zaj. Az elnök csönget)... mondom, kik csak a haza szent ügye iránti áldozatkészségből foglalták el jelen állásukat, s az alkotmányosság kedvezményeit állásukban nem élvezhetik ugyan, de kiknek nemes jelleme teljes biztosítékot nyújt | arra nézve, hogy a mit ők kezelni és kezeltetni fognak, arról mindenkor felelni is készek lesznek. (Helyeslés a jobb oldalon.) J Ennélfogva, t. képviselőház, teljes megnyug­[ vassal járulok ahhoz, hogy a rendkívüli eszkö­zökre nézve, ha meg fogna kívántatni, az ország­gyűlés készsége akként jelentessék ki, mint azt Deák Ferencz indítványa formulázza. Mint a választmány egyik tagja, és pedig olyan, ki a fölirat szükségességét leginkább pár­tolta, kénytelen vagyok a tisztelt elnök úr által kitűzött kérdésre nézve még befejezésül kijelen­teni: hogy tekintve és mély hálával méltányolva az Ö Fölsége Urunk s Királyunk által a szűköl­ködők érdekében már megindított intézkedéseket, részemről a fölirat fölterjesztésétől szintén elállók és Deák Ferencz t. képviselőtársunk indítványát | e tekintetben is elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Tóth VilmOS jegyző: Eötvös József báró ! | Dimitrievics MilOS jegyző: Bocsánat, de j Bobory Károly képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. Bobory Károly: T. ház! Tegnapi előadá­som, a moratóriumot illetőlég, igen tisztelt képvi­selőtársam Tisza Kálmán által mai nap megrovat­ván, igazolásomra kénytelen vagyok kijelenteni, hogy se többet, se kevesebbet nem akartam mon­dani, mint azt, hogy a moratórium nem volna egészen példa nélküli dolog. (A jobb oldalon: Rendre! Rendre!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom