Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-67

LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 123 ben tartatott, próbaülésnek vétetik-e, vagy nem? Ha igen, akkor én részünkről bátor vagyok jelen­teni, hogy a próba igen roszul ütött ki; mi leg­alább nem csak hogy jobban nem hallunk, mint ! akkor,midőn az elnök rir mögötti fülke még nem volt j befalazva, hanem mondhatom, csaknem rosszabbul hallunk most. A mai jegyzőkönyvből egy szót sem értettünk. (FolkiáÜások a másik oldalról: Mi sem!) Ennek következtében bátor volnék kérni, hogy ezen próbák folytattassanak, mert vélemé­nyem szerint a bajon nem lesz addig segitve, mig az elnöki szék a keskenyebb oldalról a szélesebb oldalra nem lesz helyezve és a padok fél körbe nem állíttatnak. Ha pedig az eddigi próbákat elég­ségeseknek méltóztatik tartani, ujolag is bátor va­gyok nyilvánitani, hogy ránk nézve tökéletesen mindegy,itt vagyunk-e, vagy nem — meglehet, hogy más tekintetben is mindegy — (Derültség) mert mi azokból, a mik itt elmondatnak, úgyszól­ván semmit vagy csak igen keveset hallunk. (He­lyeslés.) Elnök: Meglehet, a terem rendezése tárgyá­ban szükség lesz még némi intézkedésekre ; hanem azt hiszem, ezen intézkedések hosszabb időt kivan­nak, s tüzetesen kell azokat tárgyalni. Ennélfogva a tett indítvány következtében most mennénk át a napirendre. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Azt hiszem, ezen elnöki ki­jelentés folytán egyszer majd napirendre fog tü- ! zeíni ezen indítvány az elnök által. (Helyeslés.) Elnök: Be fogom mutatni az idő közben be- j érkezett irományokat. Sári helység lakosai, ugy szintén Szentes vá- j ros községe , a nagy fagy által okozott roppant ! károkat panaszolván, a károk enyhítésére nézve in- I tézkedéseket kérnek. A nemzetgazdasági tárgyban I kiküldött bizottsághoz fog áttétetni. Kühnelt Ignácz, 300 budai polgár nevében, j eszközöltetni kéri a budai magyar népszínház megnyittatását. (Helyeslés.) A kérvényi bizottság­hoz fog áttétetni. Napirenden van a nemzetgazdasági bizottság i által az ínség enyhítése iránt beadott javaslat tár- j gyalása. Mindenek előtt az illető irományok lesz­nek fölolvasandók. Alldrássy Gyula gr.: Kérem alásan , mél­tóztassék a jegyző ur a szószékre menni. Már minap is tapasztaltuk, hogy ha a jegyző a szó­székről olvassa az olvasandókat, mindenki hallja, ha pedig nem, nem hallja senki. Tóth Vilmos jegyző (olvassa a közgazda­sági választmánynak az országot fenyegető inség tár­gyában a képviselőház elé terjesztett jelentését és föl­iraii javaslatát, ezután Deák Ferencz indítványát e választmányi jelentésre hozandó végzés iránt, továbbá KÉPV. H. NAPLÓ. l86 5 / 6 u­Káttay Ödön, végre Halász Boldizsár mődositványát a javaslott föliratra nézve.) Elnök: T. ház! A fölolvasott irományokból látni, hogy két véleményről lesz szó: t. i. az inség ügyében 0 Felségéhez föliratot intézni, vagy pe­dig a nemzetgazdasági bizottság beadott jelenté­sére végzést hozni. Azt hiszem, mindenekelőtt mél­tóztassanak a fölött nyilatkozni, hogy fölirást ki­ván-e a t. ház, vagy végzést. Mivel pedig megtör­ténhetik, hogy különbözők lesznek a vélemények, ennélfogva azok neveit, kik fölirás mellett kivan­nak szólani, Dimitrievics Milos, azokét pedig, kik a végzés mellett akarnak szólani, Tóth Vilmos jegyző fogja jegyezni. Méltóztassanak most hozzá­szólani. (Fölkiáltások: Szavazzunk!) DimitrieviCS Milos jegyző: Madarász Jó­zsef képviselő ur van följegyezve. Madarász József (a szószékről): T. képviselő­ház ! Hazánk aggasztó helyzetének sújtó, de biztos jövője hitének élesztő hatása alatt komolyan meg­gondolva, ellenzem mind a ház bizottságának fel­irati javaslatát, mind a Pest belvárosa igen érdemes képviselője által beadott végzési indítványt, és pártolom a szabolcsmegyei nádudvari kerület érdemes képviselője Kállay Ödön által előterjesz­tett módositványi föliratot. Mielőtt indokaimat a t. képviselőház mély be­látása elé terjeszteném, bocsássanak meg, hogy a helyzetnek, mely felszólalást parancsol, előleges összeállításául, constatálásaul, felolvassam azon fő elveket, melyekre állításaimat állapítom, nyilvá­nítván, hogy ha beszédemben előfordul ezen szó: „fejedelem, absolut kormányrendszer, vagy annak közegei," a fejedelmet sehol, de a kormány közegeit és magát a kormányzati rendszert értem. Állapí­tom állításomat az 1861-ki fölirat ekövetkező sza­vaira : „Fölséged kormánya jelenleg sem az alkot­mánynyal egyezőleg kormányoz, a belígazgatás­nak alkotmányszerü orgánumai absolut hatalom­mal korlátoltatnak eljárásukban, s azok mellett egyszersmind az absolut hatalom alkotmányelle­nes tisztviselői működnek; az országgyűlésének minden befolyása nélkül megállapított direct és in­direct súlyos adók követeltetnek s fegyveres erő­vel hajtatnak be, az ország legfőbb kormányzata pedig se alakjában, se eljárásában nem törvény­szerű." És mielőtt tovább mennék indokaim előadá­sában, kénytelen vagyok azon helyzetet is, mely­ben állok, constatálni, előre nyilvánítván, hogy ha azon, a nép nyomorának enyhítésére előterem­tendő gyógyszerek népszerűek is, habár a képvi­selőház által a jelen helyzetben végre nem hajtha­tók is, de mégis kijelöltetnek: nem annyit akarok általok értetni, mint ha ígéreteket tennénk a nép­nek, melyeket be nem válthatunk, de óhajtom vé­17

Next

/
Oldalképek
Tartalom