Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-66
126 LXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. úrbéri porokét minden megszorítás nélkül újból föleleveníthessék. Egyszersmind kérik, világittassék a törvény meg annyira, hogy azonnal meghatározhatók lehessenek az úrbéri zselléráüapotok körül felmerülő kérdések. Vélemény: Fenálló törvények módosítása, illetőleg bővebb kifejtése forogván szóban, a jelen kérvény a codificationális bizottsághoz utasítandó. Helye.-lés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a bizottság véleményét ? "Szentkirályi Mór: Mégis, hogy valami alaptalan remények ne gerjesztessenek a népben és a folyamodókban, ki kellene jelenteni, hogy, bár a törvény módosíttatnék is, annak azon pörökre, melyek már befejeztettek, visszaható ereje nem lesz. Mert ha ezt ki nem teszszük a határozatban, a folyamodók mindenütt azon reményben fogják magokat ringatni, hogy ezen törvény a hozatala előtt már bevégzett esetekre is fog alkalmaztatni. Elnök: Méltóztatnak tehát elfogadni, hogy a kérvény a codificationális bizottmányhoz tétessék azon hozzáadással.... (Fölkiáltások: Maradjon, a mint van!) Tehát a bizottság véleménye elfogadtatik. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvényt bizottsá,g jelentését barsmegyei Aghó községe 40 birtokos lakosa kérvénye tárgyában, melyben előadják, hogy Aghó községe lakói két szomszéd-határban földeket bírnak, az azok után járó közterheket viselték és viselik, valamint a zseléczi uradalomnak, mint tulajdonosnak, a megszabott tartozásokat megadták s illetőleg az urimunkát teljesítették. Ezek mellett elpanaszolják, hogy még 1847-ben, mint állítják, megyei hitelesítés nélkül véghezvitt tagosításban a földesúr 300 holdnyi maradványföld birtokába lépett; és azt, hogy a kis-mindszenti pusztán is bírtak 180 hold földet, ugyancsak a zseléczi uradalomtól, de az tölök 1864ben elvétetett, miivel azok fejében több szolgálalot kérvén az uradalom, mini addig, azt ők megtagadták. Kérik tehát % mind a maradvány földeknek, mind a kismindszenti pusztán levő birtoknak a község tulajdonába leendő visszabocsáttatását és a földesúri viszony alóli fölszabadítást • ha pedig másként eszközölhető nem lenne, legalább is idÖszakonkinti törlesztés által eszközlendö megváltás által. Vélemény: A folyamodó község és a zseléczi uradalom közötti viszony minőségének meghatározása a rendes bíróságokat, nem pedig a törvényhozást illetvén, a mennyiben folyamodó község az 1848-iki 9. t. ez. intézkedését magára is alkalmazhatónak gondolná, azt erre nézve a maga törvényes illetőségéhez uiasitandónak véli a kérvényi bizottság, mely tekintetben ez, egyelőre a képviselőház irattárába teendő folyamodvány annak idején a belügyminiszterhez leszen vezérlendö; a mennyiben pedig folyamodó község netán curiális természetű birtoknak megváltás utján leendő örök tulajdonjoga megszerzését czélozná, azt, az e nemű viszonyok fölötti törvényes intézkedések beálltáig, a fenálló törvényekhez való alkalmazkodásra s illetőleg a földesúrral való szabad egyezkedésre uiasitandónak hiszi a kérvényi bizottság, maga jelen folyamodvány a képviselőház által kiküldött codificationális választmánynak a fölmerülő különféle kívánságok s ajánlatok egyik adata gyanánt tudomásul s netán fölhasználásul lévén kiadandó. Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvényi bizottság jelentését Bábé, Klárafalva és Kis-Béba örökös szerződésű dohányielepitvényes községek ama kérvénye tárgyában, hogy a földesúri viszony alól felszabadittassanak, az uradalmak pedig e jövedelmek megszüntetéseért, az 1850 óta a községek által tett fizetések betudása, illetőleg megtérítése mellett, az országos alapból kármentesittessenek. Vélemény: Jelen folyai modványt a közgazdasági választmánynak tüzetes, és \ netán a codificationális bizottsággal együttes tárgyal| tatása végett, kiadandónak véli a kérvényi bizottság. Helyeslés.) Elnök: A tisztelt ház elfogadja a bizottság vé| leményét. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvényi bizottság jelentését Újhelyi József az iránti panasza tárgyában, hogy 1861-ben a megyéknek alkot\ mányos visszaszervezése alkalmával mint megyei tiszti főügyész TJgocsamegyénél hivataloskodván, az időben megszolgált, de ki nem fizetett 350 frtnyi tisztidíjat a bekövetkezett időszak alatt minden szorgolása ellenére sem kaphatta meg, kéri ennek kifizettetését a képviselőház által kieszközöltetni. Vélemény ; Mivel ezen kémény is azok sorába tartozik, melyeknek törvényhozói hatalom közbejöttével való elintézése törvényszerűéit csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozó és végrehajtó hatalom közti azon viszony életbelép, melyet az 1848. 3. t. ez, felelős kormány megállapítása mellett felállítani czélzott, ennélfogva a kérvényi bizottság a jelen panaszlevélnek is az országos irattárba letételét és annak idejében a bel- és pénzügyi minisztériumhoz utasittatását véleményezi. Helyeslés.) Elnök: A tiszt, ház elfogadja a bizottság véleményét. Kemény Gábor b. előadó (olvassa a kérvényi bizottság jelentését az Ungvár városa részéről e városi választmány által benyújtott kérvény tárgyában. Elöadatik ebben, hogy az ungvári kir. kincstári uradalom, mely Ungmegyének két harmadát képezi és erdőségei 150 ezer holdra rúgnak, 1863-ban két külön szerződés mellett, kéz alatt, 30 évre bérbe adatott Polácsek Adolf és Hollender Leónak, a benne kebelezett túria-remetei vasgyár pedig ugyanazoknak örök áron eladatott. Az egyik szerződés tárgya az erdőség, a másiké a rétek, földek és kisebb királyi haszonvételek. Ama szerint bérlök évenkint 20-tól 40 ezerig
