Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-9

64 IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. van bizonyítva, hogy a tisztviselők a választásba befolytak, és én ezen körülményt elengedőnek tartom arra, hogy vizsgálat rendeltessék el. Másrészről megvallom, hogy miután az okmányok ugyan nincsenek hitelesítve, de nevek vannak megemlítve, és pedig úgy van egy név említve, hogy az illető csakugyan látta, hogy a követ pénzzel vesztegetett, megvallom , t. ház! én épen a megválasztott követ érdekében, ha az ő helyén volnék is, a vizsgálatot kérném elrendeltetni. Várady Gábor előadó: Azon aggodalom eloszlatására, hogy itt talán a valószínűség színvonalára van emelve a bizonyítás , és egyszersmind az osztály eljárásának igazolására szükségesnek látom a t. ház előtt felfejteni, hogy itt két különálló körülményre, mindegyikre külön, egy tanú vallomása van felvéve. Ha ezen tanú vallomása tökéletes bizonyíték színvonalára emeltetnék, még akkor sem bizonyítaná a megvesztegetés valóságát. (Helyeslés.) Az osztályt véleménye hozatalában és megalapításában az is vezette, hogy itt a tanú két választóról szól a nélkül, hogy indokolná, honnan tudja, hogy ezek választók, vagy megnevezné őket; pedig ha tudta, hogy választók, tudnia kellett azt is, hogy mi a nevök, mert különben nincs indokolva azon állítás, hogy választók. De a legfőbb körülmény az volt, hogy két különálló ténykörülményre egyetlen egy tanú tesz vallomást. (Helyeslés.) Tisza Kálmán : Tisztelt ház! Két körülmény az, mely az ember figyelmét ezen ügynél főleg megérdemli. Az egyik az , mit legelsőben igen tisztelt képviselőtársunk Klauzál Gábor ur emiitett fel, hogy itt is az állitatik, hogy a tisztviselők illetéktelen befolyást gyakoroltak a választásra ; a másik a megvesztegetés kérdése. Én e két kérdést mindig véghetetlen fontosnak tartom. Igaz ugyan, hogy egyik sincs teljesen bizonyítva; de hiszen épen azért nem is kívánta senki a választás megsemmisítését , mit pedig, ha csak egyik is be volna bizonyítva, azt hiszem, mindnyáján kívántunk volna. Azonban, ha nincs is teljesen bebizonyítva , megvallom, úgy fogom fel az irományokat, hogy különösen a megvesztegetésre nézve van anynyi bizonyíték, a mennyi ily fontos vád ellenében a vizsgálatot tökéletesen igazolja. (Helyest) Egy tanú természetesen nem kielégítő bizonyíték; de midőn egy tanú, még pedig saját keze írásával és az eskü ígérete mellett, megvesztegetéssel vádol, azt elég fontosnak tartom arra, hogy a vizsgálat elrendeltessék. Különben is, a mi átalában véve a megvesztegetés vádját illeti, azt tartom, hogy mindenütt , a hol megvesztegetés fordul elő, érdeké* ben van az országnak, hogy az kiderittessék. Igaz, a megvesztegetés a képviselő választását csak azon esetben ronthatja le, ha egyenesen bebizonyul, hogy épen ő személyesen, vagy bevallott megbízottja által tette ezt; mert ha mások tették, az a megválasztást nem ronthatja le. De ezen esetben is szükséges a közerkölcsiség szempontjából, hogy kiderüljön , vajon valamely választó kerületben történtek-e megvesztegetések, mert ily választó kerületek a közerkölcsiség szempontjából megrovandók. Sőt én reménylem, ha oly állapotba jövünk, hogy törvényeinket megváltoztathatjuk, jövendőben azt is ki fogjuk mondani, hogy ha csakugyan bebizonyul, hogy valamely választó kerületben megvesztegetések történtek, ha szintén ez a képviselő megválasztását nem is dönti meg, azon leiköket eladott választók választási joguktól fosztassanak meg. Ez, uraim, a jövendő kérdése, ahhoz most nem szólhatunk. De bátor vagyok kimondani, hogy a megvesztegetés vádját elégg-é kibizonyítva látom a végre , hogy vizsgálat rendeltessék; óhajtom tehát, hogy vizsgálat rendeltessék el. (Felkiáltások: Vizsgálatot ! Szavazzunk !) Podmaniczky Frigyes b.: Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, hogy felszólalok e kérdésben, de kötelességemnek tartom meggyőződésemet ezen tárgyban röviden elmondani. Mikor az okmányok .felolvasását tiszt, képviselőtársunk Klauzál Gábor indokolta, megvallom, nem voltam vele egy véleményben , mert valamint egy részről nagyon tisztelem azon elvet, hogy igen szigorúan kell figyelnünk arra, nehogy a képviselőválasztásokra egy tömör és a választások irányában idegen hatalom beavatkozása nyomást gyakoroljon, úgy más részről megint azt hiszem, mindnyájunk érdekében van, nehogy ezen elv túlszigoru alkalmazása által sokszor tévútra vezettessünk : mert kérdem attól, a ki gyakorlatilag érti és befolyt nem egy választásba, kérdem, nem akaszthaja-e meg ily okmányok által, mint e kettő volt, mely a szolgabíró és lelkész eljárására vonatkozik, egy ellenséges érzületű egyén a legfüggetlenebbül kezelt választást ? és nem hozhat-e a legbecsületesebben megválasztott képviselőnek is vizsgálatot a nyakába ? Én, ki gyakorlatilag fogom fel a dolgot, azt mondom, hogy nincs választás, mely ily bizonyítvány által meg ne támadtathatnék, ha szerzek egykét oly embert, ki látszólag az én érdekemben effélét elkövet. Tudom, hogyan mennek a dolgok, és tudom, hogy számtalan ily eset történt és fog történnimindaddig, míg emberek leszünk. Egészen más, midőn a hivatalos nyomás mintegy a fejtől kezdve egészen az utolsó rétegig lehat, meg egészen más, midőn egyes személy a hivatalosság alárcza alá bújva nekem ártani igyekszik. De az ügyek folyamát tekintve, kötelességemnek tartottam felszólalni az utóbbi okmányokra nézve, a mennyiben ugyanis azt tartom, hogy a törvény előtt a nő, akár öreg, akár fiatal, egészen mindegy. (Derültség.) Meg-