Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-5
.' • • V. ORSZÁ lálja-e az illető ügyet, hogy külön tárgyalás alá tartozónak véli, vagy olyannak találja, a mely tárgyalás alá nem veendő. (Helyeslés.) Az ily folyamodványok felett a többi iratokkal együtt minden egyes esetben a ház határozhat azon irányban, hogy ezen vagy azon esetben egész kiterjedésben kell előadni az iratot, vagy pedig hogy nem kell előadni, hanem meg lehet nyugodni az osztály véleményében; és igy azok kívánsága, kik azt akarják, hogy az okmányok fölolvastassanak, szintén figyelembe vétetnék. (Helyeslés. Zaj.) Keglevich Béla gróf: Nem értek egyet ezen eljárással, már azért sem, mert elegendő egy követ felszólalása, arra, hogy az irományok felolvastassanak, és akkor oda jutunk, a hol voltunk. Ez eljárás annál kevésbbé czélszerű, mert egyöntetűséget sem nyerünk általa. Van olyan osztály, mely tökéletesen bevégezte már teendőjét. Én azt hiszem, lehet az illető osztály előadójához utasítani az irományt, hogy az akkor, mikor az illető követ ügyét tárgyalni fogják, olvastassék fel, ha a felolvasást valamelyik követ kivánja. Ez a legegyszerűbb praetieuma a dolognak, nem pedig, hogy az irományok az osztálynak uj tárgyalás végett kiadassanak. (Zaj.) Luzsénszky Pál báró: Arra is bátorkodom figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy némely osztályok bevégezték teendőjöket és már határzatot is hoztak. így ha az utólag beérkezett kérvényeket azokhoz utasítjuk, ezen határzatokat meg kellene dönteniök és újra ítéletet hozniok. Bezerédy László: Ha Madarász képviselőtársam indítványa elfogadtatik, nem szólok. Az ellenesetben kénytelen vagyok a kérdésre nézve még egy megjegyzést tenni. A mit megjegyezni szükségesnek tartok, fel fogja deríteni azon nézet helyességét, hogy ezen irományok csakugyan az osztályoknak adassanak ki. Mert mihelyt az osztály mint biró működik, azon elv alkalmazásához kell jutnunk: „audiatur et altéra pars." Már most látjuk, hogy vádiratok is hozattak fel. Itt tehát az osztály azon helyzetben lesz, hogy meghallgatván mind a két fél véleményét, mind a panaszt, mind a vádiratot, alapos Ítéletet hozhat, s igy gyakran előfordulhat, hogy azon véleményét, melyet csak egy fél előadására alapított, meg fogja változtatni, s ha mind két fél irományai tárgyalás alá vétetnek, igen könnyen megtörténhetik, hogy ellenkező véleménynyel fog a ház elé lépni. Azt gondolom, okvetlenül szükséges, hogy ezen irományok annál is inkább az osztályhoz utasíttassanak, mivel csak akkor tekinthető bevégezettnek az osztály működése, midőn az a ház asztalára letette előterjesztését. (Helyeslés.) Podmaniczky Frigyes báró: Azt tartom, nem lehet czélunk megörökíteni az osztályok munKÉPV. H. NAPLÓ. 186* fi . I. OS ÜLÉS. 25 kálkodását. Ha pedig ezt az utat fogjuk követni, igen könnyen be lehet bizonyítani, hogy nem engedjük befejezni az osztályok munkálkodását; mert ha azt mondjuk: „audiatur et altéra pars" és mindig' ujabb meg ujabb kérvények és ellenkérvények adatnak be, akkor az osztályok minden munkálkodását meg lehet akasztani. A mit Tóth Lőrinez képviselőtársunk mondott, hogy nem kivánja minden iromány fölolvastatását, azt hiszem, hogy azt ezen utón nem fogjuk kikerülni; ellenkezőleg, minél több tért engedünk a prókátori fogásoknak, annál inkább fogja a ház követelni az irományok felolvasását, mert csak azért nyújtatnak be az irományok, hogy a ház előtt ezen vagy azon ügy compromittáltassék, vagy pedig tisztára mosódjék. Én tehát kérem, nyugodjék meg a ház azon véleményben, hogy azon osztályoknak, melyek még nem fejezték be munkálataikat, adassanak ki az irományok, a többiektől azonban ne követeljük^ hogy az ügyeket újra felvegyék. Ráday Gedeon gróf: Ha a t. ház azt határozza, hogy az osztályok egy részének adassanak át az irományok, akkor óhajtanám, hogy minden ilyen beadvány adassék át minden osztálynak, akár bevégezte működését, akár nem; és ne legyen egyik tagtársunknak a másik fölött előnye azért, mert az illető osztály működését bevégezte ,1 s igy ügye az által nem tárgyaltatnék, míg a másiké tárgyaltatnék, mert az illető osztály működését még be nem fejezte. Széll József: Én azon szempontból indulok ki, hogy az igazolási kérdéseket a mai viszonyok között egészen másként kell tekintenünk, mint egyébiránt kellett volna; mert figyelmeztetem a tisztelt házat, hogy a választások az országnak abnormis állapotában történtek: a megyék visszaállítva nem voltak, és igy a megyék erkölcsi hatalmukkal a választásokat nem vezérelhették. Leginkább innen keletkeztek a korteskedések, mert az ideiglenes tisztikar több helyen hivatalos állásával a szabad választásra nyomást gyakorolt, és olyan jelölteket léptetett fel, kik a közvéleménynek ellenében állottak; ezek ellenében az értelmiségnek működni kellett, s innen keletkeztek az összeütközések. Ennélfogva én megvallom, az efféle korteskedéseket oly szigorral, mint a milyennel egyébiránt venni szerettem volna, ily esetben nem vehetem. De másodszor az fekszik a háznak érdekében, hogy ezen igazolási kérdések minél előbb intéztessenek el, mert méltóztassanak elhinni, hogy azon kerületekben, honnan kérvények érkeztek be, igen nagy az izgatottság, s mig az igazolási kérdések tökéletesen elintézve nem lesznek, az izgatottság és ingerültség folyton fog nevekedni. S ámbár ezen indító okok engem azon véleményre hoznak, hogy az igazolási kérdéseket minél előbb kell elintézni, még4
