Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-30

314 XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Borlea Zsigmond: T. képviselő ház! Minthogy a Hodosiu képviselőtársam által tett módosítvány, mint már eddig is több módositványnyal történt, talán nem is fog- szavazás alá bocsáttatni ; igy azt, hogy ezen módositványt egész kiterjedésében pártolom és elfogadom, alkalmam sem volna nyilváníthatni: kérem a t. ház türelmét egy igen is rövid, alig egy perczig tartó beszédem meghallgatására, (Halljuk!) annyival inkább, mivel sem a képviselőtársam által felhozottakat ismételni, sem ujabbakat fölhozni nem kívánok. Előadásához csupán néhány szót vagyok bátor hozzáadni, hogy t. L, alázatos véleményem szerint, ha ezen módositvány elfogadtatnék, erdélyi román testvéreinknek, kik — közben legyen mondva — Erdély lakosságának több, mint három ötödrészét teszik, a magyar országgyűlés iránti többoldalú aggályai némileg eloszlatnának, és igy ez által egy érdekes és valóban nagy fontosságú kérdést barátságosan, szerencsésen és testvériesen lehetne megoldani. (Maradjon a szerkezet!) Ráday László gr, jegyző : Ujfalussy képviselő úron van a sor. Ujfalussy Miklós : Ha arról volna a 40-ik pontban levő kikezdésnél szó, hogy Erdélynek, mely köztünk jelen nincsen, (Közbeszólások: De van!) akár uj jogokat adjunk, akár tőle jogokat vegyünk el, igenis én volnék egyike azoknak , a kik Erdély jogai mellett fölszólalnak. és pedig annyi melegséggel , a mennyit e komoly ügy nagyon is igényel. De miután Erdély képviselői köztünk jelexi nincsenek .... (Közbeszólások : Vannak! Tegnap jöttek!) De átalánosságban Erdély még itt képviselve nincs. . . . Én ezen kikezdésben Erdély jogát megtámadva koránsem látom; én ennélfogva sem magamat, sem mást arra jogosítva nem hiszek, hogy Erdély érdekeit támogassa, vagy megtámadja. Mi bizonyosan az esetben, ha eljő az idő, hogy az erdélyi ügyeket tárgyaljuk, épen annyi pontossággal, óvatossággal és kímélettel fogjuk tárgyalni, a mennyivel itt előleg ki van emelve. E pontban annyi gyöngédség ömlik el, hogy azt sem támogatnunk, sem világosabban kifejeznünk nem lehet. Nekem nem szándékom előttem szólott képviselőtársam indítványát megtámadni, mert akkor következetlenségbe esném, a mitől pedig magamat megóvni kivánom; hanem bevárom, mig ordélyi testvéreink miud megjőnek, és akkor fogunk épen annyi gyöngédséggel e tárgy elintézéséhez szólani, a mennyi a 40-ik kikezdésben van: fontolóra fogjuk ugyanis venni azon viszonyokat, melyek nekünk és nekik is sérelmesek lehetnek. (Maradjon !) Ráday László gr. jegyző: Dánffy Károly úron van a sor. Dánffy Károly : T. képviselőház! Követtársam az erdélyi nép nevében . . . (Hodosiu: Tiltakozom, én annak nevében nem szóltam!) Vagy tehát az erdélyi románok nevében nyilatkozott . . . (Hodosiu: Még annak nevében sem !) Én ezen tárgyba nem akarok beleelegyedni, annyival kevésbbé, mivel hiszen, a mint Ujfalussy képviselőtársunk felhozta, itt az erdélyiek még képviselve nincsenek, és remélhető, mikor meg fognak jelenni, akkor ezen ügy tüzetesen fog tárgyaltatni. De mi a jelenlegi föliratnak a czélja ? Az , hogy kifejtsük aggodalmainkat, és 0 Felsége előtt feltárjuk, hogy nekünk tulajdon törvényeink vannak, és hogy ezen törvényeink megtagadtattak és végre nem hajtattak. Mi mindnyájan az 1848-ik alapon állunk; t. követtársunk egészen eltér attól és a 48-iki törvényeknek még létezését is kétségbe akarja vonni, s módositványa azon alapról leterítene minket. Nem akarok okoskodása részleteibe belebocsátkozni; látom, hogy némi aggodalmak vannak; de hiszen maga a törvény ezen aggodalmakat elenyészteti, eloszlatja, midőn azt mondja, hogy az országgyűlés fog intézkedni a keresztülvitelről. A fölirat is fölhozza a közmegnyugtatás e szándékát; és azért én ujabban is a föliratot pártolom, és kérem, méltóztassanak ezen közbevetett ügyön keresztülmenni, hogy a felirati vita minél hamarabb befejeztessék. (Helyeslés.) Ráday László gr. jegyző: Andrássy Gyula gr. úron van a sor. Andrássy Gyula gr.: (Maradjon a szerkezet !) Ha a szerkezet mellett méltóztatnak maradni, igen szívesen lemondok a szóról. (Papp Zsigmond szólni akar.) Tisztelt ház! mint mondani szerencsém volt, én azon esetben, ha a szerkezet változatlanul elfogadtatik, lemondok a szólásról. Minthogy azonban ez nem történt, és egy t. képviselő ur még szólani akar, nekem pedig nincs módomban előre tudni, mi értelemben kivan szólani, talán nem fölösleges, hogy észrevételeimet előadjam. (Halljuk !) Nem tartom a jelenlegi tanácskozás föladatának, hogy mi a t. indítványozó képviselő urat azon térre kövessük , melyre ő lépni jónak látta.' (Helyeslés.) Mai tanácskozásunk föladata épen nem az, hogy az unió kérdése fölött tanácskozzunk és abban döntőleg jobbra vagy balra nyilatkozzunk. Ha aggodalmai vannak a t. képviselő urnák, azokra nézve épen a föliratban megnyugvást is találhat. Ott ugyanis az erdélyi uniót illetőleg a következőt olvashatja a t. képviselő ur : „De sok van még e részben elintézendő, s mi nem hozzuk kétségbe, hogy minden részről megnyugtató, igazságos és méltányos megállapodás eszközlésére komoly megfontolás és előrelátás leend szükséges." Itt tehát kimondja a képviselőház , hogy a menynyiben megnyugvásra van szükség, a mennyiben félreértések lehetnek, és a mennyiben ellenvetések