Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-27

248 xxvn. ORSZÁGOS ÜLÉS. ezt kívánja a méltányosság; ezt kívánja a dynastia, a birodalom és Európa érdeke. Szűnjenek meg tehát lajtántuli testvéreink egy szerencsétlen theoriához ragaszkodni, és mi, mint a felirat kijelenti, formulázni fogunk oly föltételeket, melyek mellett a mi önállóságunk az ó' alkotmányosságukkal, és mindkettő a birodalom nagybatalmi állásával megférhessen. De kettőt ne követeljenek tőlünk: azt, hogy a lajtántuli tartományok belső kérdését mi döntsük el; és azt, hogy mi mint magyarok öngyilkosságot kövessünk el, hogy majd vélök együtt mint osztrákok támadhassunk föl. (Helyeslés.) Ezek voltak eszméim, melyeket, sajnos, nem tudtam tisztán előadni. (Ellenmondás. Helyeslés.) Minthogy én mindezen eszméket a föliratban, Magyarország jogalapján, oly alapon , mely egyszersmind a birodalom és dynastia érdekének is megfelel, a legnagyobb loyalitással és legnagyobb őszinteséggel kifejtve látom: én a föliratot egész terjedelmében, minden kivétel, minden hozzáadás nélkül pártolom. (Hosszas éljenzés.) Szaplonczay József: Tisztelt képviselők! A válaszfelirati javaslatban a jogfolytonosság az, (Eláll! Zaj. Az elnök csenget) mely több részről oly értelemben vétetett, mint azt én értelmezni képes nem vagyok. Én a jogfolytonosságot nem írott, de megtestesült malasztnak óhajtom. Fölemlíttetett tegnap a jogfolytonosságra nézve két különböző epocha: elmondatott, hogy más körülmények voltak akkor, midőn a jogfolytonosság elve elismerve nem volt, és helyette a jogelvesztés elve uralkodott, és hogy az nagyon különbözik a jelen epochától, midőn O Felsége által a jogfolytonosság el van ismerve; s ha akkor követeltük életbeléptetését, most már megelégedhetünk azzal, hogy fejedelmileg a jogfolytonosság el van ismerve, tehát nem szükséges követelnünk valósággal a törvények életbeléptetését. Én megfordítva veszem a dolgot: a jogfolytonosság és magoknak a törvényeknek alaki törvényessége el van ismerve, annál inkább követelhetjük tehát, hogy azon törvények ne csak elismerve, de valóban tettleg életbe léptetve legyenek. Többen fölhozták, t. képviselőház, a többi örökös tartományoknak megváltoztatott viszonyait; fölemlítették. hogy alkotmányos nemzetté levén, jogokat nyertek, mit nekünk már ignorálnunk nem lehet. Én tisztelem testvéreink jogát és alkotmányosságát ; óhajtom is, hogy azt minél szélesebb alapon terjeszthessék ki; de megvallom, ezen alapon nem látom követelhetó'nek azt, hogy mi saját jogainkból, alkotmányos törvényeinkből bármi csekély áldozatot is tegyünk. A korona megoszthatta saját jogát, hatalmát népeivel, de csak annyiban, uraim, a mennyiben őneki hatalma volt és illette őt a jog. A pragmatica sanctío mindig kétoldalú szerződés vott; s a koronának soha sem volt joga Magyarországot a többi osztrák tartományok közé beolvasztani. Következésképen, ha ő saját jogát népeivel megosztotta, ezen népek sem követelhetnek több jogot, mint a mennyit a korona birt. A legveszélyesebb elvek egyikét emliték itt, midőn azt állíták, hogy a törvényt revideálni lehet a nélkül, hogy életbe léptetnék. Fölhozattak törvényeinkből némely esetek, de oly esetek, melyek semmikép öszhangzásban nincsenek. És épen ezen hivatkozás a törvényre riaszt engem vissza, hogy midőn hasonló eset nincs törvényeinkben, már is hivatkozás történik. Ne szolgáltassunk mi ujabb alkalmat arra, hogy az utókor nekünk szemrehányásokat tehessen. (Helyeslés! Igaz!) Parlamentet felelős kormány nélkül nem tartok lehetségesnek. A felelős kormány az, mely kapcsolatot képez az uralkodó meg a nemzet s egyszersmind a képviselőház között. A tanácskozások folyama egyedül csak a parlamenti kormány által eszközölhető. Nem akarnék visszatérni azon régi modorhoz, miszerint törvényeink csak feliratok utján jussanak fejedelmünkhöz, hanem óhajtom, hogy szentesítésük felelős minisztérium közvetítése által eszközöltessék. (Helyeslés.) Többen fölhozták továbbá képviselőtársaim közöl azon bizalmat, azon kegyteljes szavakat, melyek a trónbeszédben a nemzethez elmondattak és yiszontbizalomra és figyelemre intenek bennünket. Én azt mondom, hogy a nemzet loyálisabb nem lehet, és nagyobb loyalitást ki nem fejthetett, mint a milyet a felirati javaslat a felelős minisztérium ügyében tanusit. (Helyeslés.) Nagyobb bizalmat nem fejezhet ki nemzet, midőn oly minisztérium irányában, mely még nem létezik, melynek tagjai még ismeretlenek, melynek tagjai a korona által fognak kineveztetni, a szigorú felelősség helyett elnézését ígéri. Ez azon mód, mely által a minisztérium kinevezésére nézve a nemzet és korona közt meg van jelölve az ut. (ügy van! Helyes!) A birodalom nagyhatalmi állására nézve sokaktól hallottam említtetni, hogy a birodalom csak az egység utján állhat fenn és lehet nagygyá. Én az ellenkezőről vagyok meggyőződve. Tisza Kálmán igen tisztelt képviselőtársunk tegnap elmondá , hogy a birodalom nagysága a Magyarországgal való kibéküléstől függ. Voltak idők, midőn Magyarország önállóságában is ki tudta mondani a „vitám et sanguine^-met; és ezen szavak, noha Magyarország nem állt szorosabb kapcsolatban a birodalommal, mégis tudomására jutottak Európának. De hiszem, ha a szükség kívánja, a nemzet önállósága mellett is meg fog felelni tudni nagyságának és függetlenségének. A mint óhajt-