Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-27

XXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 249 juk, hogy fejedelmünk nagy legyen, ugy szükség esetében a kellő áldozatot is mindenkor készek leszünk^ meghozni. Én a fölirati javaslatot egész terjedelmében pártolom. (Helyeslés, éljenzés.) Millutinovics Szvetozár: T. képviselőház! A válaszfelirati javaslat a jogfolytonossághoz ragaszkodik. Az én fölfogásom szerint ez az alkotmányos állam életét és gyarapodását biztositó országlási szerkezetből fejlődő eszme, azért hatálya, terjedelmének mértéke az állam érdeke, miért is nem ez a jogfolytonosságnak, hanem a jogfolytonosság van az államérdekének alárendelve, a honnan hatálya mindaddig gyakorlati érvénynyel bir, mig a haza boldogsága mást nem rendel. Ez értelemben a válaszfelirati javaslat alkalmazásba vette a jogfolytonosságot egy igen nagy horderejű közjogi kérdésnél, és ezen értelemben pártolom a felirati javaslatot.' A válaszfeliratban továbbá mondatik, hogy ' országgyűlésünk egyik föladata: a haza boldogabb jövőjének megállapítása. Ezen nehéz föladat valósitása föltételezi az országnak, fejedelmünknek és az ország népeinek együttes közreműködését kölcsönös bizalom kíséretében, mi csakúgy eszközölhető , ha a függő közjogi kérdések szerencsés megoldásával az alkotmányosság a többi kérdések megoldásánál is irányadó lesz. Ilyen kérdések egyike a nemzetiségi, és ez hazánkra nézve kétségtelenül szintén az életkérdések közé tartozik. Itt az idő tehát, hogy hazánk viszonyait és tényezőit jól ismerve, rendezésűknél a tényezők egyike vagy másika a számításból ki ne maradjon. A nemzetiségek olyasmit nem követelnek , mi alkotmányunkat veszélyezteti, mert igényeik épen alkotmányunk elveinek kifolyása; azért is ez igénynek ki nem elégitése annyit jelentene, mint az alkotmány jótéteményeit tőlök a nemzetiségi érdek terén megtagadni. Ily visszás helyzethez való ragaszkodás mellett alkotmányunknak nem volna meg azon garantiája, mely országunk önállóságát és törvényes függetlenséget biztosítja. Ezeket igen jól tudja a t. képviselőház, miért is nem csekély aggodalmat költ bennem azon tapasztalás, melyet e napokban itt tartott tárgyalás alatt szerezni alkalmam volt. (Halljuk!) Örömmel hallottam és láttam, hogy országunk önállása és törvényes függetlensége mellett jeles képviselőtársaink lépnek a küzdtérre, mely alkalommal néhányan szintén rokonérzelmöket a Sz. István koronájához nem tartozó egyik vagy másik nemzet iránt kifejezni el nem mulasztották; de nem hallottam, hogy megemlékeztek volná a jelen honalkotó országgyűléstől megnyugvást váró nemzetiségekről, melyek pedig hivatva vannak azon nagy KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. i. kincs megvédésére és megőrzésére. Volt, ki magasabb politikai szempontból kívánna a válaszfelirati javaslatba a lengyel ügyre vonatkozólag pótlékot; volt, ki önállóságunk biztosítékát nem az ország népei közt megalapítandó anyagi és szellemi érdekegységben és megszilárdítandó testvériségben keresi, hanem mintegy kilátásba helyezi szükségét egy a lajtántuli germán törzszsel kötendő szövetségnek, ha a pragmatica sanctio nem léteznék, mivel a hazánkat környező déli és éjszaki szlávok a netalán bekövetkező keleti kérdés megoldásánál veszélylyel fenyegetik azt. Nézetem szerint szerencsétlen azon nemzet és ország, mely önállóságának megőrzése végett külsegélyre és támogatásra van állandóan utalva. (Zajos éljenzés.) Ily nemzetnek irigyelni való jövője nincs. (Helyeslés.) A pragmatica sanctio ugyan biztosítékot nyújt azon képzelt veszélyek elhárítására; de, hogy a pragmatica sanctio ellenállhatlan erővel bírjon, megkivántatik, hogy az egy közös uralkodó alatt elválaszthatlanul és föloszthatlanul álló országok és tartományok magok közt közös viszonyaikat és megint mindegyike saját viszonyait eszélyesen szabályozza. Megtörténvén ez , Magyarországnak nincs mit tartania a keleti katastrophától, sőt fejedelmével hivatva van abban döntő befolyást gyakorolni (Helyeslés) akként, hogy a megoldandó keleti kérdés eredménye nemzetközi szempontból épen hazánk előnyére és javára szolgáljon. Magyarországnak legbiztosabb és legjobb szövetségese demokratikus alapra fektetett alkotmánya (Lelkes helyeslés), melynek jótéteménye a többi nemzetekre is a nemzetiségi érdek terén ki levén terjesztendő, elég szilárd minden erőnek és megtámadásnak sikerrel megfelelni és ez által a birodalom nagyhatalmi állásának biztosítására hathatós támaszt nyújtani. A válaszfelirati javaslatban a nemzetiségi ügy inkább látszik az egyéni jogegyenlőségre reducálva lenni; és saj'nos, hogy erre vonatkozó kitételei: „nem fogjuk feledni, hogy Magyarországnak nem niagyarajku lakosai szintén Magyarország polgágáxai, és mi őszinte készséggel akarjuk mindazt, a mit e részben az ö érdekeik és a haza közérdeke megkiván, törvény által biztosítani" , azon magyarázatnak engednek helyt, mintha ők ezen t. háznak tényezőihez nem tartoznának. (Ellenzés) és mintha az ország egységének hátrányára szolgálna, ha azon nemzetiségek ott tulajdon neveikkel megneveztetnének; holott mellőzve a törvénykönyvünkben foglalt czikkeket, már az 1861-diki 2-dik feliratban a szerb nemzetről külön emlités tétetett. Mindamellett meg vagyok győződve, hogy a szerb nemzet jogos igényei sem fognak háttérbe szoríttatni maga idején, (Helyeslés) és ugy ezekre, valamint a többi nemzetiségekre nézve egy törvén yja32