Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-27

XXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 243 s változatlanul elfogandadónak vélem. (Helyes! Zaj.) Elnök : A kérvényi bizottság tagjai kéret­nek, hogy ülés után rövid tanácskozásra itt marad­janak. Holnap 10 órakor folytatjuk a tárgyalást. Az ülés végződik d. u. 2 1 / 2 órakor. XXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS Tárgyai : Bemutattatnak: Tolnay Lajos folyamodványa az absolut rendszer visszaéléseinek megszüntetése iránt; Kise Bálinté képtáró'ri szolgálatai kárpótlása iránt; Vajai Károlyé az országgyűlési nyomtatványok megküldése iránt a szatmár-németi h. h. gymnasium részére ; Keresztes és Ság községeié dohánytermelési engedélyért; Tercelin-Maugeat és Deovigny belga tökepénzeseké a liatvan-miskolezi vasút és ágazatai építése iránt. — A felirati vita folytatása. Részletes tárgyalásának megkezdése. Az ülés kezdődik d. e. 10 1 / 2 órakor. Elnök: Az ülés megnyílt. A mai ülés jegy­zőkönyvét vezeti Ráday László gr., a szólani kí­vánok nevét jegyzi Tóth Vilmos. A tegnapi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Joannovics György jegyző (olvassa a febr. 19-ikén tartott illés jegyzökönyvét.) Elnök : Tolnay Lajos hajdu-hatházi lakos négy rendbeli folyamodásban az absolut időből fenmaraflt, a Hajdúkerületben előforduló visszaélé­sek megszüntetését kéri. Kiss Bálint magyar nemzeti múzeumi kép­tárőr folyamodást nyújt be, melyben 18 évi, sa­ját költségén teljesített szolgálatai kárpótlását és az intézet egy edüli javára tett restaurationális költségei­nek mihamarabbi megtérítését kéri. Ezen folyamodá­sok a kérvényi bizottságnak adatnak át. (Helyeslés.) A szatmár-németi helvét hitv. hat osztályú gymnasium nevében Vajai Károly tanügyi elnök fölkéri a képviselőházat, hogy a nevezett tanintézet könyvtára részére az országgyűlési összes iromá­nyok egy példánya megküldessék. Temesmegyei Keresztes (Kreuzstaedten) és Ság fSegentau) községek dohánytermelési enge­délyért folyamodnak a házhoz. (Derültség.) Tercelin-Maugeat Viktor Mons városi ban­kár és Deovigny Arzén brüsseli birtokos a hatvan­miskolczi vasútvonalra és ágazataira építési, va­lamint az előmunkálatokra fölmérési törvényes en­gedélyért folyamodik. Napirenden van a felirati javaslat tárgyalásá­nak folytatása. Tóth Vilmos jegyző: Pápai Szabó I mre képviselő úron van a sor; de ő átengedte a szót Andrássy Gyula gróf urnák. (Halljuk ! Halljuk!) Andrássy Gyula gr.: Tisztelt ház! Egyik fő oka annak, miért halmozódnak a politikai kér­dések egymásra a nélkül, hogy megoldásuk sike­rüljön, abban keresendő, hogy az emberek inkább a kérdések részleteivel, mint az alapeszme megvi­tatásával foglalkoznak. Én a történelem tanulmá­nyozásából becsesebb tanulságot nem tudtam me­ríteni, mint hogy a legnagyobb erő és kitartás sem képes létesíteni, még kevésbbé pedig állandó­sítani azt, a minek alapeszméje rósz ; és azért, ha azt akarjuk, hogy a fejedelem jó akaratának és a nemzet megfelelő készségének üdvös eredmé­nye lehessen, a fő kérdés iránt kell tisztába jön­nünk. A nemzet azon kétoldalú szerződés alapján áll. melyet pragmatica sanctionak neveznek. 0 Felsége is elfogadta azt. A kiindulási pont tehát közös. Egyszersmind a legmagasabb trónbeszéd két dol­got kíván tőlünk: a birodalom hatalmi állásának fentartását és oly javaslatot, mely mellett a mi alkotmányunk és a birodalom másik felének alkot­mányossága megférjen. Mely alapon lehet e két föl­tételt biztosabban elérni? azon-e, melyből a feb­ruári alkotmány indult ki, azaz a birodalmi egy­ség alapján, vagy azon, mely a pragmatica sanc­tioból foly, t. i. Magyarország közjogi és kormány­zati önállósága alapján? Ez a kérdés. Én tehát kizárólag e kérdéssel akarok foglalkozni, annál is inkább, mert a mint Komárom igen tisztelt képvise­lője igen helyesen mondotta: a trónbeszédben em­31* ^> GG hí • 1866. február 20-dikán Szentiványi Károly elnöklete alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom