Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-3

10 III. ORSZÁGOS ÜLÉS. szükség nem volna; hanem főleg azért, hogy a 10. §. értelmében a figyelembe nem vehető panaszokat is félretehessék. (Helyeslés, zaj.) Papp Zsigmond: Én a parlamentarismust egészen másként fogtam fel, mint előttem szóló követtársam. Az osztályok nem azért alakultak, hogy végleg határozatot hozhassanak valamely kérvény felett; hanem azért alakultak, hogy referáljanak az országgyűlésnek, mely országgyűlés azon kérvény felett határozni fog. Az osztályok, a parlamentarismus felfogása szerint, nem egyebek, mint a ház referensei. Az osztály ki szokta mondani: ezen követ ellen semmi kifogás nincs, ez igazolandó; kimondja, más irányban, hogy vannak kérvények, okadatolva vannak-e vagy nem; de a végleges biró mégis mindig a ház. Különösen figyelmet érdemel azon kürülmény, hogy itt eló'adatik, hogy nem is volna tudva, vajon azon uri ember irta-e alá a kérvényt, a ki beadta, vagy sem. Ugyan kérem, hogyan bírálhatja azt meg a vizsgáló osztály'? ismeri-e azon uri ember aláírását az osztály vagy sem ? Én tehát érvényt kívánok azon véleménynek szerezni, hogy mindazon kérvényeknek, melyek az osztályokhoz kerültek, akár okadatolva vannak, akár nincsenek okadatolva, a ház a bírája; s a mely képviselők ellen kérvény adatott be, azok egyelőre nem igazolandók. Ha már azon szabály, mely lététezik, rósz is, nekünk azt mindaddig szorosan követnünk kell, valamig a házszabályokat meg nem változtatjuk. E tekintetben világosan mondja a házszabályok 10. §-a, hogy mind azon követek, a kik ellen petitio adatott be, nem tekintendők igazoltaknak. (Zaj.) ' Zsarnyay Imre: Tisztelt ház ! Azon eljárás, melyet a t. ház jelenleg az igazolásnál követ, irányt ad idővel némileg a későbbi eljárásnak és egy majd alkotandó törvénynek a követek válasznézve. Tisztelt ház ! ha a mi választási törvényeinket több százados gyakorlat tökéletesen kifejtette volna, nem mernék azoknak csak egy betűje ellen is szót emelni. De valljuk meg, hogy a választási törvény rögtönzött, mely idővel tökéletesíttetni fog. Ez oknál fogva, ha nekünk, lígy mint például Angliában van, volna egy törvényünk, hogy azon vakmerő és sokszor csupán személyeskedés vagy magánérdek miatt a választásoknál zavart okozó emberek büntettessenek meg, ha ok nélküli kérvényt adnak be a házhoz; ha mondom, volna oly törvényünk, mely például kimondaná, hogy a ki ok nélkül küld ide kérvényt, és e háztól csak félórányi időt elszakít, az büntetés alá kerüljön, (Nagy zaj) vagy legalább a kiküldött vizsgálat költségeit födözze: lehetne kívánni, hogy minden kérvény fölött a ház határozzon. De nekünk semmi efféle törvényünk nincs. Annálfogva ragaszkodom azon törvényhez , mely azt mondja, hogy oly folyamodvány, mely okadatolva nincsen, csak ugy tekintessék, mintha a követ ellen panasz sem volna emelve. (Nagy zaj.) T. ház! Vegyük a dolgot úgy, a hogy van. Ha a t. ház azt mondja, hogy mihelyt egy-két folyamodvány vagy óvás beadatott a követ ellen, az igazoltnak nem tekintetik, úgy jövőre megnehezítjük a törvényhozás állását; mert hiszen egynehány ezer forintért én kétszáz embert állítok, kik panaszt és óvást adnak be. Hogy ez ne történjók, kívánom, hogy a minden ok nélküli kérvények félretétessenek, ha már az illetőket nem kivánjuk megbüntetni. (Nagy zaj.) Nyáry Pál : Tisztelt ház! Azt gondolom, hogy mindenek előtt ezen kérdésekkel kell tisztába jönnünk : 1-ször van-e különbség a kifogástalan és az igazolt választások között? Azt hiszem, hogy ezen kérdésre igennel felelhetünk. 2-szor az a kérdés, hogy határozati joga a háznak mikor kezdődik? Azt hiszem, erre a szabálynak értelmében mindenki azt mondja: akkor, mikor a ház megalakult. Ha e két kérdéssel tisztában vagyunk, nincsen okunk tovább vitatkozni, mert a kérdés csak az lehet, hogy a kifogástalan választások megütik-e a 226 számot vagy sem. Először ezzel kell tisztában lenni és meghallgatni az illető osztályok jelentéseit. Ha ezek azt jelentik, hogy nincsen 226, akor tegyük azt a kérdést, hogy ily körülmények között mit fogunk tenni. De azt, hogy mielőtt a ház alakulva volna , határozatba bocsátkozzunk, hiszem, senki sem fogja akarni. (Helyeslés, nagy zaj.) Böszörményi László : Az előttem szóló Nyáry Pál követtársunknak tökéletes igaza van, és a ház jelen állásában mást nem is tehetne. (Zaj.) Hivatkozom a múlt országgyűlés eljárására, mikor épen Klauzál Gábor ur felszólalása folytán és épen hasonló alkalommal a kifogástalan képviselők felolvasásánál merült fel azon kérdés, vajon a felolvasott követek közt azok, kik ellen kérvény van beadva, igazoltaknak tekintessenek-e. Ugyanakkor épen Klauzál Gábor úr indítványára az ilyen követek visszautasíttattak és nem-igazoltaknak tekintettek. Továbbá a házszabályoknak 9-ik §-sa nem csak azt tartja,-hogy a mely követ ellen kérvény van beadva, csak az esik kifogás alá, hanem az is, a ki ellen óvás van, még pedig akár indokolt, akár nem. (Zaj. Nem áll!) Méltóztassa nak a 61-iki jegyzőkönyvet megnézni. Enellenem 61-ben óvás adatott be, pedig indokolatlan, és nem lettem kifogástalan képviselő. (Zaj.) Méltóztassanak csak a jegyzőkönyvet megtekinteni. A 9-ik §. tartalma világos; tehát csak az áll, hogy a kinek jegyzőkönyve rendben van és a ki ellen panasz nincs, az kifogástalan. Most a ház teendője, az ezen szabálylyal ellenkezőleg eljáró osztályo-