Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-3

III. OESZÁGOS ÜLÉS. 11 kat megvizsgálni, hogy minden osztály csak azon képviselőket jelentse be, kik ellen ily értelemben nincs kifogás; mert valamint a Vl-ik osztályban jelentettek be némelyek'indokolatlan panasz mellett igazoltaknak, dgy történt ez más osztályban is. Már pedig azt az igaztalanságot a ház nem követheti el, hogy midőn az egyik osztályból csak a tökéletesen kifogástalan képviselő jelentetik be, a másik osztályból más is bejelentessék. Ez nem volna igazságos, eljárás; azért kérem, méltóztassanak szigorúan eljárni. (Zaj.) Zsedényi Eduárd: Nem tudom eléggé csudálni, hogy ezen t. ház oly kérdés fölött vitatkozik, mely már ez országgyűlés alatt is eldöntetett; mert emlékeztetem a t. házat, hogy e ház első ülésében mindjárt azon kérdést intéztem a t. házhoz, vajon a ház megalakulása előtt akármmemű más kérdés vitatásába, az igazoláson kivtíl, akar-e ereszkedni, s az volt a felelet, pedig egyhangúlag: hogy nem lehet. Csodálkozom tehát, hogy a t. ház el nem fogadja, a mit Pestmegye ráczkevei kerületének t. követe mondott: nem lehet e fölött vitatkozni, mert a törvény 7-dik czikke azt mondja, hogy a választások fölött, melyek törvényessége bármi tekintetben kérdésbe vétetik, a képviselőház intézkedik. Itt tehát, akár alaptalan, akár alapos tekintetből vonatik kérdés.alá valamelv választás, e fölött most vitatkozni nem lehet. (Helyeslés, nagy zaj.) Dániel Pál: Folytatom, hol előttem szóló bevégezte. Nem csak a törvényben, hanem a ház szabályainak 8-ik §-ban is az áll, hogy azon választások, melyek iránt vitatkozás lehet, csak a ház megalakulta után terjeszthetők a ház elé. (Helyes.) Azért azt hiszem, maradjunk jelenleg annál, mit NyáryPál képviselő ur mondott. (Zaj.) Bónis Sámuel: Az előttem szólott érdemes urnák (Zsedényinek) csupán azt felelem, hogy ez országgyűlésen még semmi sem határoztatott, mivel ez országgyűlés még határozati joggal nem bir. A tisztelt ház figyelmébe pedig ajánlom, kerüljük ki mindenesetre, hogy az osztályok eljárásában különbség legyen. Én részemről mondhatom, hogy e különbség megvan, mert azon osztály, melynek egyik tagja én is voltam, igazoltaknak ekintette azon választásokat, melyek ellen kérvény ugyan adatott be, de a 10-ik §. értelmében a kérvény okadatolt nem volt. (Nem áll! Zaj.) Ezzel mégis tisztába kell jönnünk , mert az jönne majd ki a dologból, hogy oly képviselőt, ki ellen kérvény adatott be, az egyik osztály igazoltnak, a másik pedig nem igazoltnak tekintene. (Zaj.) Deák Ferencz : Ha jelen állapotunkban határozatképesek volnánk , mindenekelőtt azon indítványt tenném, hogy hallgassuk ki egymást. Azonban ez határozat nélkül is, azt hiszem, meg fog történni. Ez indítványt tehát akkorra halasztóm, ha jövendőben szükség lesz reá. Most a dologhoz bátor vagyok alázatos véleményemet előadni. Ne feledjük el, hogy bizonyos tekintetben a ház nincs normális állapotban. A48-iki törvények azt rendelik, hogy négy héttel elébb kell a választásoknak történni, mielőtt a ház ülései megnyittatnak. Ennek a négy heti határidőnek egyik oka hihetőleg az volt, hogy a kik megválasztatnak, gazdaságukat, családjukat stb. rögtön el nem hagyhatják, tehát saját dolgaikat azalatt rendbehozzák. De a másik ok hihetőleg az is volt, hogy a kik netalán kifogást akarnak tenni valamely választás ellen, a szükséges adatokat megszerezhessék és igy a ház megnyitása kezdetén kérvényeikkel, még pedig olyanokkal, a melyeket képesek documentálni, el ne késsenek. Most ez nem történhetett meg, a választások nem négy héttel, hanem az utolsók alig 4 nappal történtek az országgyűlés megnyitásának határideje előtt; igen természetes tehát, hogy a mit a törvén}?" óhajt, hogy időt engedjünk a feleknek, nem lehetett teljesíteni. A jelen helyzetben, ez állapotot tekintetbe véve, magára a törvényre hivatkozva, különféle vélemények merültek föl. Az én alázatos nézetein az, hogy mindenekelőtt kifogástalan követek azok, kiknek jegyzőkönyvei rendben vannak és kik ellen panasz beadva nincs; erre nézve kétség nem lehet. Kétség merül föl akkor, ha panasz van ellenök beadva. Erre nézve kimondja a törvény, minőnek kell annak lennie, hogy figyelembe vétessék, t. i. okadatolt panasznak. De mit tesz ez valóságos értelemben: „okadatolt?" Itt két kérdés fordulhat elő az osztályoknál: egyik, hogy van-e panasz, mely okadatolva van? a második, hogy az okadatolás törvényes és alapos-e ? Az első facti kérdés; a másik juris kérdés. Az osztályok meg vannak bizva, hogy szedjék ki azok neveit, a kik ellen panasz és pedig okadatolt panasz nincs beadva. Ezeket az osztályok kiszedik; de abba az osztályoknak bocsátkozni nincs joguk, hogy a netáni panasz alapos-e vagy nem, mert sem az osztály, sem a ház, a mint most áll, az alakítás előtt, nincs jogosítva e fölött Ítéletet hozni. Csak a factumot illetőleg ítélhet, azaz, hogy a panaszoknak támogatására vannak-e okok felhozva. Azok az okok alaposak-e vagy nem ? az későbbre tartozik. Azt hiszem például, ha valamely jegyzőkönyvben óvás van odavetve: ,,mi óvást teszünk ezen választás ellen" ; de az semmivel nincs okadatolva, ezt bizonyosan senkisem fogja okadatolt óvásnak tekinteni. Valaki kérvényt ad be és azt mondja, hogy a választás rendetlenül ment, azonban semmi okot, semmi adatot nem hoz fel; igen természetes, hogy azt fogja mondani az osztály: ezt könnyű mon•„•~^ 2*