Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-25

•* XXV. OBSZ tani, azt most már csak igen rövid szavakba fogla­lom , hogy t. i. oly körülírással, oly elemzéssel, mint az európai politika, színvonalára emelkedéssel t. i. képviselőtársam Apponyi György gr. kifejezte, magam is legnagyobb örömmel elfogadom, és hoz­zá csatlakozom. Nem mulaszthatom el azonban ez alka­lommal constatálni, hogy a válaszfelirati vitatko­zásoknak hasznos és szükséges eredménye van. Föl­említette egyik képviselőtársunk , hogy kívánatos volna, ha a válaszföliratban mindnyájan minden magyarázat nélkül megnyugodnánk. Én ezen né­zetet nem oszthatom, mert alig tartom lehetségesnek, hogy egy nagyobb ügy iránt nyilatkozzunk a nél­kül, hogy az minden oldalról megvitattatott vol­na ; kivált a politika terén az értelmezés adja meg gyakran a kifejezésnek valódi jelentését. Örömömre szolgál egyszersmind azon nézet­egységet constatálni, mely az eddig történt nyilat­kozatokból kiderül, t. i. azon nézetegységet, mely Eötvös József báró és sok más tag, Apponyi György gr., Bartal György, s egyebek nyilatkoza­tai között létezik. (Zaj. OÍió.'J És hogy a legmagasb trónbeszéd tűzte ki czé­lul a magyar politikának azt, a mi után évszázado­kon át törekedett, t. i. alkotmányos épületünk be­tetőzésének lehetőségét, ezen czél utáni törekvés­ben kezet foghatni, örvendetes feladatunkul isme­rem. Nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy ezen betetőzés fogalmát épen gróf Apponyi képvi­selőtársunk nyilatkozatában határozottan körvona­lozva látom, midőn kijelentette, hogy azon ügyek tárgyalását, melyek minket a birodalom népeivel közösen érintenek, épen a közös tárgyalás utján véli hatályosan elintézhetni. (Zaj.) Nem osztozha­tom azok nézetében, kik alkotmányos viszonyain­kat tisztán csak magyar szempontból kívánják te­kinteni, (Zaj. Ohó!) jóllehet nem tudom azt megkü­lönböztetni a maga lényegében egy átalános ma­gasztos szemponttól; mert a inagyar emberben az európailag civilizált embert tisztelem, s nem sze­retném elkülönöztetni lényegünktől azt, a mi az ál­talános művelődés jellege, attól, a mi a magyar em­ber sajátja. (Jobb oldalon: Helyes!) És azért én is azt hiszem, hogy csak az alkotmányos formák, osak a felelős miniszteri kormány által lesznek Ma­gyarország, valamint a többi tartományok igényei is kielégíthetők (Helyes!) Engedjenek néhány észrevételre felelnem. Hal­lottuk már több oldalról kiemeltetni, hogy egyik, vagy másik részről tiltakozás történt volna a 48-ki törvények érvényesítése ellen. Én ugy hiszem, nincs magyar ember, ki a törvény érvényesítése ellen tiltakozhatnék. A törvény szent, mindnyájan ragaszkodunk hozzá , életbeléptetését mindnyájan kívánjuk; és csak abban lehet különbség, miként ÍGOSÜLÉS. 2J5 fogjuk fel a törvény életbeléptetését. (Zaj.) Nincs oly szent, nincs oly magasztos dolog, melyet az élet min­den pillanatában tettlegesíthetnénk. En tehát, midőn fentartjuk és óhajtjuk a 48-ki, valamint minden tör­vényeink s törvényes közigazgatásunk mielőbbi helyreállítását, nem hunyhatok szemet azon nehéz­ségek előtt, melyek 17 évi szünetelés után a törvé­nyek és a törvényes közigazgatás azonnali életbe­léptetését környezik. Nem hallgathatom el csodál­kozásomat afölött, hogyan lehetséges azok után, a mik 1861-ki feliratunkban és mostani válaszunk­ban mondattak, kétkedni a pragmatica sanetio mi­kénti magyarázata fölött, és nem látom szüksége­seknek azon subtilis distinctiókat, melyek más ma­gyarázatot látnak megférhetőnek , mint a minőt a magyar jogtudomány és történelem természet sze­rint nyújt. Örömmel constatálom, hogy miköztünk a pragmatica sanetio magyarázatára nézve nem le­het különbség. Meg kell jegyeznem továbbá azt is, hogy nem láthatok abban különbséget, hogy a prag­matica sanetio által e birodalom összetartása, egysé­ge s nagyhatalmi állása biztosíttatott. Magában a vá­laszfeliratban azt mondjuk, hogy közös érdekünk abban rejlik, hogy közös védelmet létesítsünk kül­és belellenség ellen. Már pedig, ha a nagy­hatalmi állás az, mely biztonságunkat külellenség ellen leginkább biztosítja, nem tudom, miként le­hetne a birodalom egységében és az állami egység­ben oly subtilis distinctiót tenni, miszerint nem le­hetne feladatunk, szintúgy mint a birodalom többi részeinek, oda törekedni, hogy saját érdekeinket a birodalom érdekeivel együtt leghatályosabban előmozdítsuk ? (Zaj.) Sok, kisebbszerii megjegyzésem volna még, melyeket azonban, minthogy nem lényegesek, nem tartok fölemlítendőknek. A válaszfeliratra hármas megjegyzésem van : constatálom legelőször,' hogy a ház hálás elisme­réssel vette Ö Felségének nyilatkozatát, mely a trónbeszédben foglaltatik; constatálom továbbá, hogy a ház késznek nyilatkozik azon kérdések tár­gyalásába ereszkedni, melyek alkotmányos bonyo­dalmaink tisztázására szükségesek; constatálom har­madszor azon tényt, hogy ezen tárgyalások folya­mára nézve kijelentette, hogy már is hozzáfogunk a közös érdeket tárgyazó javaslat elkészítéséhez, így fogván föl ezeket, a trónbeszédre adandó vá­laszfelirathoz föltétlenül csatlakozom. (Helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző : A ház szabályai 46­ik pontja alapján Bartal György képviselő ur szót kér. Bartal György : Azon hosszas előadásnak egyes részletei, melylyel a t. házat az első alka­lommal fárasztani bátor voltam, oly béketűréssel, és figyelem-feszültséggel fogadtattak e ház részé­ről, hogy lehetlenség ez alkalommal, midőn sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom