Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-25

XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 209 aggodalmak elutasíthatok nem lennének, egyedül oly módosítási javaslatot terjeszszünk a Felség elé, a mely a birodalom életföltételeivel öszhangzásba leend hozható." Mint a fölirati javaslat is tartalmazza, mi az utóbbi utasításhoz tartandjuk magunkat, mely tel­jes szabadságot enged e részbeli fölterjesztésre nézve, csak a birodalom életföltételeivel leendő öszhangzást kötvén ki, és e szerint azokat, melyek­nek józan és helyes fölfogásában saját életföltéte­lünket is szemléljük. Tekintve ezen ügynek a birodalom viszonyaira vonatkozó véghetetlen nagy fontosságát és elha­laszthatlanságát, az, hogy annak mielőbbi tárgya­lása által egyszersmind a sz. koronához nem tar­tozó országoknak kínos helyzetén segíthetünk, a mennyiben ez által eszközöljük azt is, hogy alkot­mányos életöket hamarább szerezhessék vissza, másodrendű, de mindamellett legnagyobb figyel­münket érdemlő szempont. Bátran állítom, hogy tekintve a valódi alkotmá­nyosságnak alattomos és fáradhatatlan elleneit,mind nemzetünk, mind a birodalom alkotmányos jövőjére nézve csak akkor leszek megnyugtatva, ha a többi or­szágokban is létrejöttek a lehető legszilárdabb alapra íektetett alkotmányos intézvények. (Elénk helyeslés.) És ennélfogva, habár kénytelen vagyok hozzájá­rulni ahhoz, a mi a felirati javaslatban alaposan mondatik, hogy ,,ahhoz, minők legyenek a többi országok alkotmányos formái, és minő alapon ren­deztessenek az ő egymás közti viszonyaik, hozzá­szólásunk nincsen," mindazonáltal ugy tartom, éber figyelmünket attól, hogy mikép fejlődik nálok az alkotmányos élet ? soha el nem vonhatjuk már azon tekintetnél fogva sem, mert bár mennyire is fog­nék a közös ügyeket számra és mértékre nézve (figyelemmel mindig a birodalom életföltételeire) leszállítani, azok, mik fenn fognak maradni, oly fon­tosak, hogy azokra nézve csak az alkotmányos kö­zös tárgyalásban lelhetünk biztosítékot. Miután pedig a közös tárgyalás csak ugy képzelhető si­kerrel, ha azok, kik arra befolynak, hason joggal vannak felruházva, világos, hogy ránk nézve nem lehet közönyös, vajon minő alkotmányosság ural­kodik a birodalom többi tartományaiban. Ha tehát éber figyelemmel kisérjük a Iajtán­tuli alkotmányos állapotoknak fejlődését, nem két­lem, hogy e morális befolyás, melyet gyakorolni fogunk, csak kedvező hatással leend alakulásukra, és hogy azt hálával veendik mindazok, kik ott a valóságos alkotmányosság elérésére törekszenek, szintúgy, mint mi is méltányos elismeréssel üdvö­zöltük és illetéktelen avatkozásnak nem tekintet­tük a jogeljátszás tanénak idejében azon jeles fér­fiak felszólalását, kik a bécsi birodalmi tanácsban KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. r. alkotmányos jogaink védelmét vállalták magokra. (Elénk helyeslés.) A békés és méltányos kiegyenlítés érdekében, melyet nem kívánnunk lehetetlen, a legnagyobb súlyt kell helyeznem a lajtántuli alkotmányosság­nak valóságára, mely nélkül a közös ügyekre nézve kivánt megállapodást is kivihetlennek vallom; ho­lott annak, mit a kor követeléséhez képest, és az örökös tartományoknak alkotmányos szervezete irányában, csak is az absolutismus elleni exclusivl­tásunkból áldoznunk kell. a közös tárgyalásból ránk is háramló hasznon felül legbecsesebb és legkielégitőbb pótlását lelem fel abban, ha a közös tárgyalás eszméjéhez való hozzájárulásunk lesz az a mozgony, mely által a valódi alkotmányosságnak diadalát ki fogjuk vívni a birodalom többi népeinek számára is. Nem kétlem, hogy azon szempontok, melyek velem megéreztették törvényhozói feladatunknak roppant horderejét és uj korszakot alkotó jellemét, nemzetünk higgadt közvéleményét is áthatották; minélfogva a közvéleményt csak az által elégíthet­jük ki, ha ma szóval, közvetlenül pedig tettel ta­nusitandjuk, hogy a helyzet rendkívüli komolysá­gát, hogy a fejedelemnek, a hazának, a birodalom többi népeinek és az európai közvéleménynek ah­hoz mért várakozását megértettük és magunkévá tettük. Ugy hiszem, ezen érzéseim a válaszfelirati javaslattal nincsenek eltentétben; midőn tehát szi­vem ösztönét követve, azokat kinyilatkoztattam, befejezem beszédemet azzal,amivel megkezdettem, annak kijelentésével, hogy a felirati javaslatot elv­ben pártolom. Szentkirályi Mór: Alig hiszem, hogy valaki mást várna tőlem, mint azt, mit most teljesítek, midőn kijelentem, hogy az előttünk fekvő felirati javaslatot egész kiterjedésében és minden részében pártolom. A fölirat föladata az, hogy válaszoljon a trón­beszéd minden pontjaira, válaszoljon először a nemzet, jogfogalmaival, kívánalmaival és közvéle­ményével összehangzólag, és másodszor azon bé­külékeny és szelíd hangnak, melyen a trónbeszéd hozzánk szól, megfelelő tiszteletteljes hódolattal. Mind a két tekintetben a válaszfelirat minden kí­vánatnak megfelel, és e tekintetben nem is támad­tatott meg. Befejezhetném tehát azt, mit a válasz­feliratra nézve tulajdonképen mondani akartam, és hallgatnék, ha nem történtek volna oly nyilatko­zatok, melyeket megjegyzés nélkül hagynom nem lehet. Első helyen emlitem azon gyakori figyelmez­tetést, hogy a fenforgó körülmények közt, szemben azon fontos czélokkal, melyek előttünk fekszenek, nem az a fő kérdés, quid juris, hanem quid consilii. Én is ugy tartom, t. ház, hogy nem az a kérdés : 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom