Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-13
xin. OKSZÁGOS ÜLÉS. 107 nak azon jelen nem volt tagjai is, az osztály véleményének ily módon megváltoztatásáért, elvállalhassák a felelősséget. Azért is szükségesnek tartom az irományok felolvastatását, mert az ujabban felolvasott jegyzőkönyvben nem látom megczáfolva azon adatokat, melyek miatt előbb vizsgálat véleményeztetett. (Szavazzunk !) Ivánka Zsigmond: Legkevésbbé van oka annak az iratok felolvasását kérni, ki az osztály tárgyalásaiban részt vett. (Zaj. Halljttk az iratokat!) Elnök: Bocsánatot kérek, de a ház elvképen kimondta, hogy ha a kisebbség követeli az irományok felolvasását, azok olvastassanak fel. (Helyeslés. Olvastatnak a Vojnics Barnabás választására vo- I natkozó iratok.) Böszörményi László: Tisztelt ház! Kötelezve érzem magamat e kérdésnél kijelenteni, hogy tisztelem az osztályban levő képviselőtársaim meggyőződését, de engem a védelem adatai teljességgel nem győztek meg arról, hogy a vizsgálat indokait mégsemmisítették volna, s ez által az osztály előbbi vizsgálat iránti véleménye az igazolásra legyen átváltoztatandó; sőt ki kell jelentenem, hogy engem a vizsgálat melletti előbbi véleményemben ezen ujabb adatok csak megerősítni képesek. E házban a t. képviselők ellenmondás nélküli véleménye kifejezte azt, hogy a választások befejezése előtt legfőbb hatóság a választási kérdésnél . még pedig hivatalos hatóság, a központi választmány. Felolvastatott a t. ház előtt az illető megyei központi választmány hivatalos jegyzőkönyve, mely ellen hitelesség tekintetében a védelmi szózat kifogást nem tesz, melynek tehát minden szavát hitelesnek kell tekinteni; de különben is hiteles alakban van kiállítva. Ezen okirat volt az, melyre az osztály, véleményezése alkalmával, főleg nagy súlyt fektetett, és a vizsgálatot megrendelendönek tartotta. Mert ezen okiratot, mint választási kérdésekben legfőbb hivatalos hatóságét, hitelesnek tekintette minden más okiratokkal szemben. Ezen okiratban van kifejtve, hogy mindazon bizonyítványok, melyek itt nagy számmal elősoroltattak, arra nézve, hogy azon kerületben verekedésre és zenebonákra volt kilátás, elenyésznek, mert a központi bizottmány kimondja, hogy 8, mint ki a helyi viszonyokat ismeri, semmi okot nem lát a katonaság kirendelésére, sőt a katonaság inkább előidézhetné a nyugtalanságot, mint a csendet, mely megzavarva nincs. Tisztelt képviselőház! (Zaj. Szavazzunk!) Ezt a központi bizottmány mondotta ki, és én utána mondom, hogy igazsága volt a központi bizottmánynak, mert a jegyzőkönyvben foglalt azon kitétel, hogy több község kívánta ezen intézkedéseket, t. i. a katonaság biztosság végetti kirendelését, a felolvasott iratokban semmivel sincs indokolva. Nem csak több községet, hanem még egyes községet sem hallottam fölemlittetni, mely az administratort ilyesmire kérte volna. Nem is értem, hogy jött be az indokolásba ezen kitétel. Ezzel szemben a központi bizottmány azt mondja, hogy egy adattal sem értesült azon hírről, hogy a Ballagi-pártiak fognák megverni a többieket, ha a szavazásra bemennek. Ezen körülményt a központi választmány, mint e kérdésben legfőbb hivatalos hatóság, kifejezte. De van egy más körülmény, mely ki nem kerülheti a t. ház figyelmét, és melyet a központi bizottmány is figyelemre méltatott, az t. i., hogy egy administrator, tehát nem is főispán (Nagy derültség) , egy reservában megtartott administrator a Schmerling-korszakból, intéz elsőben nyilatkozatot, szózatot a megyei lakossághoz a köz csend érdekében. De ez hagyján! Hanem a választókhoz és a választókerületekhez magok tartása iránt mintegy rendeletet bocsátott ki. A központi bizottmány figyelmezteti, hogy ily tisztviselő uraknak nyilvános hivatalos szavuk a választókhoz nincsen; ha van valami közlendőjök, intézzenek hivatalos megkeresést a központi bizottmányhoz, de nyilvános szózatot nem intézhetnek a választókhoz, és irányukban nem rendelkezhetnek. Felolvastatott azon végzés is, mely azután falragaszok által is közzététetett, és a mely miatt ezen t. administrator úr, a mint a következés mutatja, törvényszék utján vizsgálatot, bűnügyi eljárást rendel maga a választási elnök ellen, a ki felszólalt az administrator intézkedésének törvénytelensége ellen. A választás melletti kérvényben felhozott körülményekre megmondta a központi választmány, mint a mely leginkább van hívatva a helyi viszonyokat megismerni, hogy azon okok, melyeket az administrator a végzésben felhoz, hogy katonaságot rendelhessen a választók biztosítására, nem is léteztek, sőt a központi bizottmány tagjai egy akarattal felhívták az administratort, hogy a katonaság kirendelése iránti intézkedését vonja vissza. Már, t. képviselőház! vajon itt a központi választmány hivatalos felhívása ellen működő administrator eljárása nem hivatalos beavatkozás-e ? S midőn a központi választmány mondja azt ki, hogy az administrator hivatalos nyomást gyakorolt, nem tudom, vajon ezen hivatalos kijelentéssel szemben mit lehetne vizsgálni. Midőn ez ügy az osztályban forgott fenn, az osztálynak egy része a központi bizottmány ezen kijelentése, mint minden kétség feletti bizonyíték folytán a választás megsemmisítését véleményezé; azonban a többség oda szavazott, hogy miután több körülmény nincs kiderítve, és különösen hiányzott az administrator végzése, melyet a választókhoz intézett, vizsgálat rendelendő, a mibe az osztály bele is nyugodott. 14*
