Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

100 XII. OESZÁGOS ÜLÉS. kötelességekkel nem egyeznek, törvénybe ütközőknek, törvénysértésnek mondotta. Már most alkahnazsólag a jelen esetre, az előadó úr egyik előtte szólott képviselőtársunk beszédére adott válaszában, ki több ilyen törvényeltérésekre hivatkozott, nevezetesen a titkos szavazásra, az ambuláns összeíró küldöttségekre, azt felelte: „Igaz, hogy ezek is törvénysértések; de mi által nyertek érvényt ? Az által, hogy egy törvényes felelős miniszter, ki jogosítva volt a választásokat vezetni és reájok felügyelni, ezeket helyben hagyta". Már ha ezek törvénysértések, kérdem a t. házat, megszünnek-e azok lenni, ha egy felelős törvényes miniszter helyben hagyja ? Hová vezetne ezen elv alkalmazása, hol volna határa a törvénysértésnek ? (Helyeslés.) Én magához a tárgyhoz, mint említettem, szólani nem akartam. Fölszólalásam czélja csupán az volt, hogy e háznak naplójában a késő utókor ne találja nyomát annak, hogy ily elv itt fölemlíttetett, a nélkül, hogy ellene valaki fölszólalt volna. (Helyeslés.) Elnök: Több szóló nem levén följegyezve, ennélfogva azok, kik az osztály véleménye szerint a választás megsemmisítése mellett vannak, keljenek föl. (Megtörténik.) Most azok, kik az igazolás mellett vannak, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség az osztály véleményének megváltoztatása és így az igazolás mellett van. (Helyeslés.) Ennélfogva Zsoldos képviselő úr az igazolt képviselők sorába vétetik fel. Következik az V-dik osztály előadása. Zichy Antal előadó (olvassa az V-dik osztály jelentését Manojlovics Milán verseczi képviselőre nézve. Az osztály tekintettel a törvény szigorú betűjére, a választás megsemmisítését véleményezi; de tekintve a fenforgó különös körülményeket, az igazolást ajánlja.) Bocsánatot kell kérnem, hogy az osztály véleményén némi határozatlanság szine ömlik el. Az osztály t. i. nem érezte magát felhatalmazva arra, hogy ezen választás igazolását indítványozza, mert a törvény betűje csakugyan megsértetett, midőn a választás félbeszakíttatott és más napra lőn elhalasztva. Ezen elhalasztás ellen — mint szerencsém volt felolvasni — maga a megválasztott tiltakozott, más módja nem levén a törvénysértést meggátolni, ugy hogy a törvény megszegése ezen esetben egyedül az elnök által történt, ki a csend megháborításától félvén, a maga felelősségére rendelte el a választás félbeszakítását. Tagadhatlan. hogy a törvény e részben hiányos, mert egy elnöknek önkényétől látszik függővé tenni a szavazás érvényét, vagy érvénytelenségét. Ilyen esetben a képviselőháznak van talán az a hatalma, hogy a törvény lűányát magyarázatával pótolja, mely nem annyira a törvénynek betűjéhez, mint annak szelleméhez ragaszkodik. Azért az osztály véleménye az, és nekem, mint előadónak, oly módon van kötelességeműi téve a dolog előterjesztése, a mint azt előadni szerencsém volt, t. i. hogy az osztály a törvény betűjére vonatkozólag a megsemmisítés mellett van ugyan, de mindamellett az említett körülményeket a ház figyelmébe ajánlja. Ghyczy Kálmán: A választási jegyzőkönyvet kérjük felolvasni. Zichy Antal előadó (olvassa a választási jegyzökönyvet.) Branovacsky István: Tisztelt ház! íme oly eset, melyről igazán mondhatni, hogy a törvény száraz szavaihoz ragaszkodni nem mindig tanácsos. De ha tanácsos volna is, az igazságos biró ebben meg nem nyughatnék. Mit látunk a jelen esetben? Azt, hogy a választás törvény szerint folyt le mindaddig, mig a kisebb rész észre nem veszi, hogy nem fog diadalmaskodni a nagyobb részen, s megkéri az eljáró elnököt, hogy azon szin alatt, mintha valami ok volna az összekocezanástól félni, halaszsza el a választást más napra, s az elnök ezen oknál fogva, a nélkül, hogy ezen tettét indokolta volna, csakugyan más napra halasztotta a választást, mindamellett, hogy a nagyobb rész, bizva a maga diadalában, és nem látván semmi akadályt a választás törvényes folytatására, felszólította a választási elnököt, hogy annak útja és módja szerint folytassa a választást. De mivel az elnöknek úgy tetszett — mi okból, nem tudom, hanem alkalmasint azért, hogy a kisebb résznek kedvezzen s alkalmat nyújtson, hogy más napra magát jobban összeszedhesse s a nagyobb részen diadalmaskodhassék — jónak látta a választást felfüggeszteni és más napra halasztani. Tisztelt ház! Ha mi egy választási elnöknek ily hatáskört engedünk, akkor egy választás sem bizonyos. Ha a törvény büntetést szabott volna az elnök törvénytelen eljárása ellen, nekem nem volna semmi kifogásom; de ily törvény nem létezvén, úgy tartom, hogy a tisztelt ház az elnöknek ebbeli eljárását legalább nem fogja helyeselni, s így azon körülményeket sem, a melyeket maga a tisztelt osztály, csak azért, mert a mint mindnyájan átalában elismerjük, hogy a törvényt szentül meg kell tartani, s maga is a törvényhez ragaszkodva, méltónak talált kiemelni, hogy így az elnök eljárásának törvénytelenségét kijelölje. Ha mi abban megakadnánk, úgy tartom, a törvényt ugyan megtartanék külső színére és szavaira nézve, de a törvénynek czélját élté vesztenők. A törvénynek czélja nem volt más, midőn a választási módokat körülirta, mint az, hogy minden választó szabadon gyakorolja a maga jogát. Ha valahol, itt bizonyosan nem hozatik fel, hogy egyetlen választó is meg lett volna akadályozva a szavazásban. Következőleg meg vagyunk győződve, hogy csakugyan a