Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

xir. ORSZÁGOS ÜLÉS. 101 többség választotta Manojlovicsot követnek. Ily esetben, ha mi a törvény száraz szavaihoz ragaszkodnánk egyedül azért, mert a választási forma meg van sértve, mivel a sértett nagyobb rész a maga akaratát követte és a mostani követet megválasztotta, én úgy tartom, hogy túlszigorúak volnánk, nem volnánk igaz bírák. Én tehát kérem tekintetbe venni azon különös körülményeket, melyek itt felhozatnak, s méltóztassék Manojlovics urat igazolt képviselőnek kijelenteni. (Helyeslés. Szavazzunk !) Millutinovics Szvetozár: Tisztelt ház! A választást szabályzó törvényben ki van mondva ugyan, hogy a szavazás megkezdetvén, mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbeszakasztás nélkül folytatandó ; a törvény azonban hallgat arról, hogy a netalán közbejött félbeszakasztás mily hatályú befolyással bir a választásra; pedig a törvényhozó igen jól tudta, hogy lehetnek esetek, melyekben a félbeszakasztás elkerülhetlen. A törvény eme hallgatásából azt következtetni, hogy minden félbeszakítás föltétlenül, azaz minden viszonyok között, a választást megsemmisíti, nem egyez a minden törvényben föltételezendő azon kellékkel, hogy egyedül csak a lehetőség teljesítését követelje. Már pedig a mi törvényünk sokszor lehetetlenséget követelne, ha a választás vezérletével megbízott küldöttségnek a félbeszakítást feltétlenül megtiltaná. Ezt törvényünk nem akarja, mert fölteszszük róla, hogy igazságos kíván lenni, és csak a lehetőség teljesítését követeli, nem levén a választás cselekvényének egyéb czélja, mint a szavazók választási joga föltétlen és korlátlan gyakorolhatásának biztosítása. A választási törvényben foglalt szabályok vagy a törvény anyagi részére, t. i. a választási jogokra, vagy pedig a választási rend föntartására, formájára vonatkoznak. Az elsörendüekhez tartozik a többi közt, hogy kíki csak személyesen szavazhat, hogy csak azok szavazhatnak, a kik az összeirási jegyzékben benfoglaltatnak; s ezen törvényes intézkedések megszegése vagy meg nem tartása kétségkívül semmiségi esetet képez. Másodrendű szabályok, mint például a választás félbeszakasztása, vagy a választási törvény által kijelölt határidők meg nem tartása,

! semmiségi esetet csak föltételesen vagyis akkor képeznek, ha általok a szavazók választási joguk gyakorlatában akadályoztattak vagy attól megfosztattak. Hogy a másodrendű szabályoknak meg nem tartása nem képez föltétlenül semmiségi esetet, arról világos bizonyságot tesz ez országgyűlés együttléte is, mert köztudomású dolog, hogy az országgyűlés megnyitását megelőző választásokra nézve a törvényben kijelölt határidők meg nem tartattak. Vannak igen számos tagtársaink, kiknek választása nem négy héttel az országgyűlés megnyitása előtt folyt le, és senkinek sem jut eszébe a választási törvényben kiszabott határidő meg nem tartása miatt az országgyűlés törvényességét kétségbe hozni. (Helyeslés?) így vagyunk a félbeszakasztással is, ha ez igazolható ok miatt történt. Mint a fölolvasott iratokból kiviláglik, az elnök maga volt, ki az éj beálltával a köz csend érdekében a választást elhalasztotta. Az elnököt illeti a választási törvény 42-dik szakasza értelmében a jó rend föntartásának joga és kötelessége; ebből következik, hogy szintén hatásköréhez tartozik mindazon eszközökről gondoskodni és azokhoz nyúlni, melyeket a jó rend fentartása szükségessé tesz. így az elnök, a helyett hogy fegyveres erőhöz nyúlt volna, inkább elhalasztotta reggelig a választást és ez által czélt is ért. De valaki tán azt mondhatná, hogy én de lege ferenda beszélek; pedig e tényre szintén világos érveket találok magúban a törvényben. Nem híszem, hogy az elnök kötelessége, a nappal be nem fejezett választást éjjel is folytatni. Előbb is azt mondtam, hogy lehetetlenséget senkitől sem lehet követelni, ha pedig a szavazást nappal, éjjel és a szavazók sokasága miatt kétszer 24 óráig kellene folytatni, melyik elnök az, ki ezen erőmegfeszítést kiállhatná ? Hogy a törvény az általa használt kifejezésnek „félbenkaszasztás nélkül", mily értelmet tulajdonit, azt a 12 és 14 §. megoldja. A 12dik szakaszban ki van mondva, hogy az összeírás történjék 14 napig és j)edig félbeszakasztás nélkül. Kérdem, ha betű szerint veszszük, képes lesz-e 14 napig éjjel nappal egy helyett ülni az összeíró küldöttség ? Ezt tudta a törvényhozó, azért a 14dik szakaszban oda tette : naponkint össze fognak ülni; ezzel tehát kimondotta a törvény, mikép érti a félbeszakasztást, hogy az nem éjszakára kiterjesztendő, hanem csak nappal történjék. Ezt megerősíti a 36-dik szakasz, hol ki van mondva, hogy a másodszori szavazás, a mennyiben szavazók sokasága miatt az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, a következő napon fog megkezdetni, tehát kizárja az éjjeli szavazást. A 12 és 14dik szakasz e szerint határozottan megállapítja a félbe nem szakasztás miképi értelmezését s alkalmazását. Igaz, hogy valaki azt mondhatná, hogy Wodiáner esetében épen azért semmisíttetett meg a választás, mert a szavazás félbeszakíttatott. Ez nem ok, mert azon esetnél a szavazás befejeztetett, midőn még több szavazó jelentkezett, azért a menynyiben e megsemmisítő határozatban ezen kifejezés: „félbenszakasztás" használtatik, nem felel meg a a választás folyamának, mert az időelőtti korai befejezés volt, de semmiesetre félbeszakítás. Ott az elnöknek arra joga nem volt; de a jelen esetben, midőn elhalasztotta a szavazást, jogával élt. t. i. a 42-dik szakaszban neki nyújtott jogával a jó rend és