Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

bí XII. ORSZÁGOS ULES. mivel a törvény a sajtót sehol sem korlátolja , azt parancsokkal korlátolni nem szabad. Ezen elvekből azt hiszem, következik, hogy a t. háznak nincs is joga saját tetteikben hibát kereső kérelmezők ac­toratusát megállapítani, vagyis a választást meg­semmisíteni. Én tehát már csak ezen egyedüli ok­nál fogva is a választást igazolandónak vélem. Kiss Miklós: Tisztelt ház! Ki levén már a tárgy merítve, csak néhány perezre veszem a t.ház figyelmét igénybe leginkább azon okból, hogy^ elő­adó urnák egy állítására észrevételt tegyek. 0 azt mondotta, hogy analógia van ezen és a Markovics­féle eset közt. Az analógia meglehet annyiban, a mennyiben mindkét esetben volt a két fél közt megegyezés; hanem magának az analógiának más volt az eredménye: mert míg amott az volt a meg­egyezés eredménye , hogy minden emberre nézve meg volt könnyítve a szavazási jog gyakorlata; ezen esetben ellenkezőleg az volt következése, hogy számosaira szavazók közül joguk gyakorlatától el­estek. Ki levén a tárgy merítve , hosszasan szólani nem akarok, hanem csak azt említem fel, ha ilyen, nem a törvény ellen, hanem törvény melletti intéz­kedés maga után vonhatja azon következést, hogy valamely választás megsemmisíttessék, akkor Pest­megye képviselői közül itt jogosan egyetlen egy sem ülhetne. A törvénynek 16. §-a ugyanis azt mondja, hogy az összeíró küldöttség a választás helyén mindennap ülést tartson, és itt csak egy küldöttségről lehet szó; Pestmegye azonban, azon tekintetből, hogy könnyebben részesíthessen min­denkit joga gyakorlatában , és alkalmat nyújtson az összeírásra, két küldöttséget nevezett ki. Ha ezen választások ellen kifogást nem tehetni, akkor a kér­déses képviselőt is mindenesetre igazolnunk kell. (Helyeslés.) Zsarnay Imre : Tisztelt ház! Én a hosz­szabb ideig tartott igazolási kérdésekben jóformán részt sem vettem, nem akarván felszólalásommal az igazolási tárgyalást nyújtani, a drága időnek egy perczét is veszteni. Szívesen elállanék most is a nyilatkozattól, ha belenyugosznak, hogy sza­vazzunk. (Szavazzunk! Halljuk!) Tisztelt ház ! Miután az előadó ur az osztály véleményének pár­tolására itt némely elveket hozott fel, én is, mint az osztály egyik tagja, de a ki az osztály vélemé­nyével egy nézetben nem voltam, kénytelen va­gyök nyilatkozni, annál inkább, mert ezen ügyet már bevégezettnek képzeltem, ha azt előadó ur ismét uj elvekkel fel nem eleveníti. Azt mondta az előadó űr, nagy hiba követtett el az által, hogy a szavazatszedő bizottmánynak elnöke a jegyzőt maga nevezte ki. Ebben hibát nem látok, sőt ab­ban volna hiba, ha, midőn a választás befejezte­íése mielőbb kívántatott, az elnök jegyzőt nem ne­vezett volna. A kinevezett jegyzőben a felek meg­nyugodtak, mert e kijelölés után az ellenpártból 1026 szavazott, s így tettel helyeselték az elnök intézkedését. Az előadó nagy erőt tulajdonított azon állítá­tásának, hogy a törvényt csak az országgyű­lés magyarázhatja. Erre én Tis figyelemmel va­gyok, és azon elvet helyeslem, de azon hoz­zátétellel, hogy a törvényt hitelesen magyarázni van csak az országgyűlés jogosítva. Már azon meg­különböztetés, hogy van authentica, és nem au­thentica magyarázat, azt mutatja, hogy hazánk­ban nem törvény ellen, hanem szelleme s értelme j szerint a bírák és hatóságok tettek magyarázatot, I s az így egyformán hozott ítéletekből lettek dönt­| vények. Szerintem a törvény czéljával és szellemé­| vei nem ellenkezik a két helyen, de egymás mel­lett történt szavazás. (Zaj. Szavazzunk!) Jeleneset­ben a nép szabadon választott; a szabad választást tisztelem, és Zsoldos Imre képviselőtársunknak igazolását kívánom. (Szavazzunk !) Ivánka Imre : T. képviselőház! Én nem csak igérem, hanem csakugyan meg is fogom tar­tani, hogy igen rövid leszek. Én azt látom, hogy a választmány, mely előtt e szavazás történt, egy volt. mert az egyik asztalnál a megye vagyis köz­ponti választmány által kiküldött elnök, a másik asztalnál ugyanazon választmány által kiküldött másodelnök elnökölt. Az egyik asztalnál a rendes jegyző működött, a másik asztalhoz helyettesíttetett a jegyző. Minden községnek leszavazása után pe­dig a második asztalról az elnök asztalára vitetett át a szavazók lajstroma és ugy constatáltatott, hogy minden községbeli választók szavaztak. így tehát a választás befejezését minden községbeli szavazóra nézve csakugyan a kiküldött választ­mány maga teljesítette. De a gyakorlat is az szo­kott lenni, hogy a megyék többnyire egy jegyzőt küldenek ki, mivel különben is a jegyzőnek a vá­lasztásnál nincs is fontos teendője, mert csak egy­szerű segéde az elnöknek. Ha például valamely választásnál 3—4000 választó megjelenik, és a jegyző véletlenül hátráltatva volna a megjelenés­től, bizonyosan az által nem függesztetnék fel a választás, hanem az elnök helyettesítene jegyzőt, és senki kétségbe nem vonná a választás érvé­nyességét. A választást igazoltatni kívánom. (He­lyeslés.) Kacskovics Ignácz: Nem venném a ház méltán kifáradhatott figyelmét igénybe, ha mai napon oly elvek nem állíttattak volna fel, éspedig tekintélyes férfiak által, melyek sem a magyar jog­fogalmakkal, sem a corpus jurissal meg nem egyeznek, sajátságos jogi viszonyainkra nem al­kalmazhatók, az eddigi törvény értelmezése gya­korlatától eltérnek és inkább a casuisticus törve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom