Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

XII. OESZÁGOS ÜLÉS. 97 nyék által elárasztott külföld, különösen az angol jogphilosophiából kölcsönöztettek. Azon axióma állíttatott fel ugyanis, hogy a törvény betű szerint megtartandó; továbbá, hogy minden törvény egyenlőn kötelez, egyenlő erővel bir. Törvényeink ismerik a stricta interpretatíót, a ratio legist; de azon elmélet, hogy a törvény czélja és szelleme nem magasb, hanem egyenlő értékű s erejű az elérendő czél eszközeivel, sem helyes, sem jogos. Én a törvény czélját, szellemét sohasem rendelhetem alá a betűnek, mely az irás szerint is öl, mig a szellem elevenít. A magyar jogfogalmak szerint a helyett, hogy megsemmisítnők a törvény czélját, szellemét a betűért, magát a törvény betűjét is a törvény czélja és szelleme világánál kell értelmezni. Ha minden törvény egyenlő erejű, egyenlőn megtartandó volna, s a törvények magasb czéljai elől a törvények nagy részének háttérbe nem kellene vonulniok, maga az alkotmány, maga a társadalmi viszony lehetlenné válnék. Ki nem tudja, hogy a magán érdeket védő törvényeknek a közjog érdeke előtt hátrálni kell'? Mint magában a nagy természetben, az államban és társaséletben vannak erősb és gyengébb érdekek, s azokat védő törvények, melyek ha előtérbevonulnak, a gyengébb törvénynek el kell némulni. Minden jó alkotmánynak, magának e háznak is kell lenni alaptörvényének, habár az betű szerint sehol megírva nem volna is, mely előtt más törvényeknek el kell némulni : e törvény a jogosult tényező többség uralma s védelme. A mely alkotmánynak nem e törvény, ez erő szolgált alapul, védelmül, idő előtt romba dőlt. így láttunk a közelmúltban alkotmányokat keletkezni, melyek bár az ész, értelem sok kedvezésével ruháztattak föl, de mert alapjokul nem szolgált a legerősebb törvény, a többség akarata, védelme, azon hatalmas vállakkal, melyek a semmiségből kiemelték, együtt buktak s hulltak alá. Amott ,a betű nem adott életet : mig itt — alkotmányunkban — a földre tiprottban is megőrzé a szellem. Azt hiszem, constatálhatom, hogy a szellem erősb a betűnél, hogy tehát nem a betű, de a törvény szellemének, czéljának kell irányul szolgáim; constatálhatom, hogy a törvények nem egyenlők, s a megtartási kötelezettség a törvény czéljával áll viszonyban. Constatálom, hogy a választási törvények azért részleteztettek, hogy e terem ajtain egyedül a jogosult többség akaratával választott képviselő léphessen be, a részletek eszközei a czélnak, s a czél föl nem áldozható az eszköznek. A ; helyes választásnak tehát nem lehet criteriuma sem a törvény betűje, sem a nem egyenlő erejű részletek; hanem a törvény valódi czélja; a többség akarata, s a hol ez tisztán constatálva van, ott a választás helyességét el kell ismerni. KÉPV. H. NAPLÓ. 186% I. Lássuk, minő absurdomokra visz az ellenkező theoria : X. kerületben a központi választmány által kinevezett elnökök a véletlen találkozásánál fogva a kisebbséghez tartoznak, s mert tudják, hogy a ház betű szerint bírálja a választást, hogy a választás meghiusoljon s a kisebbség időt nyerjen fölülkerekedni, a választás órájában nem jelennek meg. Ha a törvény czélja s szelleme az irányadó, a megjelent 3 — 4 ezer választó él természet adta jogával, elnököt választ, s e többség megválasztja képviselőül, a kit arra érdem, képesség után méltónak tart. De ha a betű lesz az irányadó, 3—4 ezer ember reményében csalva tér haza, s ha e csel ismételtetik, más ürügy alatt, mit ismét a betű tesz lehetővé, meg sem jelenik többé mind, a kisebbség felülkei'ekedik s megtelik e ház olyanokkal, kik a hiányzó érdemet, képességet s tán hazafiságot is csengő érdekkel ütötték helyre. Nem folytatom a törvény betűje uralmából keletkezendő visszaéléseket, az angol adomára sem fektetek nagy súlyt, mely szerint a háromnejüséget jóváhagyta a bíró, mert a törvény a kétnejüséséget tiltotta; de az tény, hogy a törvény betűjét igen sokszor ki lehet játszani, mig a törvény szellemét ritkán. A kettős választásra alkalmazva ez elveket, nem csak nincs ellentétben a törvény szellemével, sőt a czél elérhetését megkönnyíti, a mennyiben könnyebbé teszi a szavazási jog gyakorolhatását. Különben is provisio hominis tollit j>rovisionem legis in casibus lege non vetitis; a kettős választás pedig a világosan tilalmazott tényekhez nem tartozik. Ezek szerint ezen választást igazolandónak tartom. (Szanazzitiik !) Ürményi József: (Szavazzunk !) A ház iránti köteles tiszteletből rövid leszek. Analógiákat hallottam itt leginkább fölemlíteni, melyek bizonyos, e házban már előfordult esetekből vonatnak. Én az analógiákat ott, a hol biró ül, és nem politikai vitákról van szó, nem tartom alkalmazhatóknak. Az országgyűlés törvényeket hoz — a két ház a királylyal — de a háznak gyakorlatai és tettei nem szabnak törvényt; és ugy hiszem, nem is tudnánk minden határozatainkra mint törvényre szívesen hivatkozni; én tehát itt azt, hogy a ház ezen vagy másik esetben miképen ítélt, nem is említem. Már a tárgyra magára. Az ok, a miért a törvény az egy küldöttséget kiküldi, és átalában azon elv, melyet a törvény a választásoknál és szavazatszedéseknél fentartatni kivan: a felügyelés és a nyilvánosság. A felügyelés tekintetében azért küldi ki a törvény a küldöttséget, hogy a nyilvánosságot őrizze. De méltóztassanak bölcs figyelműket azon körülményre fordítani, hogy a föl13