Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

.-?• 94 XII. ORSZi léte felett disponáltak-e vagy nem, akkor neki tökéletes igazat adnék. De itt nem arról van a kérdés. Ez nem analóg eset sem a Wodiáner úréval, sem a Markovicséval. Nem analóg eset az elsővel azért, mert itt senki választási jogától meg nem fosztatott; nem analóg a másikkal azért, mivel a törvénynek azon rendelete, miszerint a másodszori szavazásnál mindenki szólittassék fel a szavazásra, ott meg nem tartatott, itt pedig senki szavazatától el nem üttetett. Miért hozatott az 1848-iki törvény azon szakasza, mely azt rendeli, hogy a választás nyilvánosan és egy helyen történjék ? Hozatott azért, hogy először senki szavazatától el ne üttessék, másodszor, hogy visszaélés az által ne történjék, hogy netalán valaki kétszer szavazzon. Itt a szavazás egy helyen történt, a szavazás nyíltan történt, nem két küldöttség által történt, hanem történt egy küldöttség által, mert egy küldöttség hasonlította össze a szavazatokat, egy küldöttség constatálta azt vajon nem szavazott-e egy ember kétszer, egy küldöttség constatálta azt is, kik szavaztak. így tehát az előadó urnák azon aggodalma, hogy a törvényen sértés történt volna, teljességgel nem áll. De nem áll az sem, a mit 6' Vojnics Lukácsnak 1861-dik évbeli megválasztására mondott, a mennyiben ő ezen esetet gyengébbnek állította a ház elé, mint a jelen esetet; mert azon szavazásnál már csak magában azért is, mivel titkosan történt a szavazás, nem lehetett constatálni a szavazatokat, nem lehetett továbbá constatálni, nem szavazott-e oly ember, kinek szavazni joga nem volt, nem lehetett végre constatálni azt, nem szavazott-e valaki kétszer, a mi a jelen esetben — nyilvánosan vitetvén a jegyzőkönyv, feljegyeztetvén egyenkint minden szavazó és összehasonlittatván mindenkor a szavazás után — mind megtörténhetett. És igy ez az eset amazzal nem analóg. Azon eset, melyet az országgyűlés helybenhagyott, bizonyonyosan egykissé másképen áll, mint ez, és mégis helybenhagyta az országgyűlés. Szerintem halegkevésbbéisatörvény lelkétől eltérő eljárásról volna szó, bizonyosan nem szavaznék a mellett, hogy a kérdéses képviselő igazoltassék. De mivel a törvénynek lelke az, hogy senki méltatlanul szavazatától el ne üttessék; s mivel a törvény nyíltan kimondja, hogy csak szavazatképesek szavazhassanak, s e miatt azt rendeli, hogy a szavazatok nyilvánosan feljegyeztessenek; mondom, mivel ez mind a kettő megtörtént, a jegyzőkönyv pontosan összehasonlittatott, s bárha két asztalon történt is a szavazás, az egy helyen történt, és az elnök által a szavazatok összehasonlíttattak: én az osztály véleménye ellenére az igazolás mellett vagyok. (Helyeslés. Zaj.) iOS ÜLÉS. Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! Elmondatván legnagyobb része azoknak , a miket mondani akartam volna, beszédem igen rövid lehet. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy tökéletesen egyet értek azokkal, kik ama nézetet nem csak felállították, de szerintem be is bizonyították, hogy itt a szavazás egy helyen történt, s itt valósággal egy küldöttség működött, mert tisztán kitetszik az irományokból, hogy a szavazatok összeszámítása és az ellenőrködés mind a két asztalnál a középponti bizottmány által választott elnök vezetése alatt történt. Ebben tehát törvénysértést nem látok. A tisztelt előadó ur figyelmeztetett bennünket azon részére az előadásnak és panasznak, hogy jegyzőt helyettesitett az elnök. Figyelmeztetett azon veszélyre, mely eredne abból, haaz elnök hatásköre ily módon kiterjesztetnék. Én részemről az elnök hatáskörét kiterjeszteni egyátaláben nem óhajtom, de a középponti bizottmány által kinevezett jegyzőnek hatáskörét sem kívánom oda kiterjeszteni, hogy, ha neki tetszik, pártoskodásból, vagy bármi okból meg nem jelenik, egy egész választókerület több ezerre menő választóinak kijátszására; és ha már e tekintetben valaminek történni kell, sokkal csekélyebb veszélyt látok abban, hogyha az elnök rendkívüli esetben, midőn a jegyző a választási helyen a kitűzött időben [meg nem jelenik, ezt helyettesiti, mintha az említett választott jegyző bárminő okból meg nem jelenvén, annyi ezer ember üttetnék el joga gyakorlatától. Azt is monda a tisztelt előadó ur, hogy 1861-ben Vojnics Lukács ur esetében a ház csak a titkos szavazás felett vitatkozott és határozott, azon kérdés pedig meg sem vitattatott, vajon a szavazás öt felé történt-e, s ez által a törvény sértetett-e vagy nem. S ebből azt következteti a tisztelt előadó, hogy a Vojnics Lukács-féle eset nem analóg eset, s belőle ide következtetni nem lehet. Sok tekintetben nem analóg, ez áll; de abból, mit ő előadott, habár kitűnik az iratokból, hogy a szavazatok többfelé adattak be, mint a jelen esetben, hogy a ház előtt a kérdés még csak meg sem vitattatott, kitetszik, hogy már akkor az volt nézete a háznak, hogy abban törvénysértés nincs, s igy azon körülmény, hogy az meg sem vitattatott, sokkal inkább bizonyít mellettünk, mintha megvitattatott volna. Mindezek folytán, ismétlésekbe esni nem akarván, még csak azt jegyzem meg, hogy a panaszlók sem állítják azt sehol, hogy bárki is ezen eljárás által joga gyakorlatában megcsonkíttatott volna ; nem állítják egy szóval is, hogy ezen eljárás a választás eredményére befolyással volt. Ily körülmények között tehát, midőn egyfelől törvény-