Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.
Ülésnapok - 1865-12
D2 XII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tás megsemmisítése. Már most nem lehet nagy és csekély vétségek esetében egyaránt a szigorú büntetést, mely egyedül 'áll rendelkezésünkre, alkalmazni ; azt tartom. ez valóságos drákói eljárás volna , épen ugy, mintha egyenlően halállal büntetnó'k mind az apagyilkost, mind azt, ki valami csekély lopást követ el. A t. ház, midőn legközelebb némely választást megsemmisített, azt nem csupán rigorismusból tette, hanem tette azért, hogy a bekövetkező választások alkalmára rósz példát ne statuáljon. Mindenesetre igen veszélyes példa volna, ha megengedtetnék az elnöknek, hogy a mikor neki tetszik, megszüntesse a szavazást; ebből a legnagyobb visszaélések támadhatnának. Hasonlóképen nagy visszaélésre adhatna okot az, ha a második szavazás alkalmával nem bocsáttatnék az egész választó közönség szavazásra. De a jelen esetben, midőn két helyen történt a szavazás, abból sem a választók szabadságára, sem választási jogaik gyakorlására semmi rósz, semmi veszély nem következett; sőt épen a jelen példa alkalmából kellene a háznak szentesítenie azon gyakorlatot, hogy szükség esetében ne csak egy, hanem két asztalnál is lehessen gyakorolni a szavazást. Méltóztassék meggondolni, mily nehéz dolog az, midőn oly roppant tömegekkel kell rósz téli vagy kellemetlen őszi időben intézni s vezetni a választást. Ebből származnak a legnagyobb rendetlenségek, ezek adnak okot a verekedésekre, melyeknek következtében aztán a választásokat meg kell semmisíteni. Azt mondják, uraim, hogy fenn kell tartani a törvény iránt való tiszteletet és azért szigorúan ragaszkodni kell annak minden betűjéhez. Én azt tartom, t. ház, hogy teljességgel nem fogjuk az által fenntartani a törvény tekintélyét, ha minden betűje szigorú alkalmazása által igaztalanságot fogunk elkövetni a választók és megválasztottak iránt. Ez az eset a jelen kérdésben is. Itt a választás tökéletesen rendben folyt le, igen nagy a többség; és mi a választást mégis egy igen csekély, lényegtelen hiba miatt megsemmisitenők! S annál nagyobb volna a sérelem, ha itt a törvény szigorú alkalmazása diadalra emelkednék, mert valóban kárhoztatásra méltó cselszövény követtetett el. Világos a jegyzőkönyvből magából, hogy az ellenpárt maga indítványozta a két helyen való szavazást; és aztán látván*, hogy nem lesz többsége, mégis óvást tesz , és azt hozza föl a kérvényben, hogy itten törvénysértés volt, s e miatt meg kell semmisíteni a választást. így nem tartjuk fenn a törvény iránti tiszteletet, sőt csökkenteni fogjuk, csökkentvén a kegyeletet, melylyel a nép az 1848-iki törvények iránt viseltetik. En. Zsoldos Imre urat igazoltatni kívánom. (Szavazzunk !) Tóth Vilmos jegyző: Még M vannak jegyezve Halász Boldizsár, Tóth Lőrincz, Bónis Sámuel, Lónyay Menyhért, Tisza Kálmán és Szentkirályi Mór képviselő urak. (Szavazzztnk! A nevezett képviselők eláUanak a szótól.) Csengery Imre előadó : Nem fogok viszszaélni a t. ház türelmével. (Zaj. Szavazzunk!) Előre megmondani, hogy hosszasan nem fogok visszaélni a t. ház türelmével; de miután az oszi tály véleménye mindazok által, a kik még eddig ; szóltak, meg volt támadva, és az osztály védelj mére még egy hang sem emelkedett, méltóztassa! nak megengedni, hogy a jelen esetben kötelessé| gémet annál inkább teljesítsem, mert az meggyó'zői désemmel szoros öszhangban áll. Sort tartani azok felett, mik itt elmondattak, nehezen tudnék. Egyenkint röviden felelek azokra, a mik felhozattak. Felhozatott mindenekelőtt az 1861-iki példa, Vojnics Lukács esete, s azon eset a jelen esettel analógnak állíttatott fel. Méltóztassanak bár megnézni az 1861-iki naplót, az az eset a jelennel épen nem analóg. Titkos szavazás volt az, mint már fölemh'ttetett, és a választás oly módon történt, hogy öt ládába ejtettek a szavazók által a golyók, I de valósággal csak egy küldöttség volt ott, és egy I küldöttség- járt el, tígy hogy abban az esetben | sem az osztály véleménye, sem annak következtében az országgyűlés tárgyalása nem a körül forgott, több helyen történt-e a szavazás, hanem csupán a körül, hogy titkos szavazás volt és a titkos szavazás mellett a szavazók nevei nem jegyeztettek j fel. Azon kérdésre, vajon többfelé lehet-e szavazni I vagy nem, a tárgyalás akkor nem vonatkozott, i ezen eset iránt a ház határozottan egyátalában j nem intézkedett, és így ez esetben előzmény, melyre hivatkozni lehetne, egyátalában nincs. Az mondatott másfelől, hogy annál inkább nem lehet törvényszegésnek tekinteni a jelen esetben a két asztalnál történt szavazást, mert hiszen abba mindkét fél belenyugodott. Méltóztassanak visszaemlékezni a tegnapelőtti tanácskozásra. Markovics esetében épen az fordult elő, hogy mind a két fél beegyezett abba, hogy csak a kisebbségben maradt két párt szavazzon, a többiek kirekesztésével.Az osztály véleménye abban összpontosult, hogy a törvény fölött a pártoknak egyezkedniök nem szabad ; s a t. ház amaz esetben el is fogadta az osztály véleményét. Nagyon fontos elvkérdés, lehet-e az úgynevezett pártoknak a törvény bármely rendelete ellen, különösen már a szavazás alkalmával, egyezkedniök. Méltóztassanak meggondolni, hogy ha ezen elv felállíttatik, oda jut a dolog, hol mi azt nem is gondoljuk; oda, hol annak veszélyes következései lehetnek. Mit jelent ugyanis azon
