Képviselőházi napló, 1865. I. kötet • 1865. dec. 14–1866. marczius 24.

Ülésnapok - 1865-12

XII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 91 lasztás megsemmiíése iránti véleménye két alapon nyugszik. Az első az, hogy az osztály nézete szerint két asztalnál törvényesen a szavazás nem történhetik. A második az, hogy a szavazás nem egy küldöttség előtt történt. Nem olvastam a törvényben, hogyha a választás szavazásra kerül, az csak egy asztalnál történhessék; hanem, igenis, olvastam azt, hogy a szavazás egy küldöttség előtt, és a szavazók neveinek ugyanazon küldöttség által feljegyzésével teljesíttessék. Már a jelen esetben a szavazatszedő küldöttséget maga az osztály is törvényszerűnek ismeri, valamint elismeri azt is, hogy a szavazás egész nap folyt, mint többnyire szokásban van, egy asztalnál. Hanem későbben, a folytonos esőzés miatt, midőn a választók, kik a szabadban várakoztak, semminemű menedékhelyet nem találtak, a szavazás siettetése tekintetéből magok kérték a küldöttséget, hogy két asztalnál szavazzanak. Ekkor, bár másik szavazatszedő asztalt is állítottak, mely előtt a szavazás folyt. ez azért csak egy küldöttség előtt történt. (Helyes!) Mert ha a szavazatszedő küldöttség helyettes elnöke egyik szavazatszedő asztalhoz megy, a másikhoz pedig a jegyző, de mindig a szavazatszedő küldöttség elnöke ellenőrködése mellett, s midőn a szavazás befejeztetett, mindenik előadja, hogy ennyi meg ennyi a többség , tehát a szavazók neveinek nyilvános bejegyzése által ugyanazon egy küldöttség előtt történik a szavazás : tagadom, hogy két különböző szavazás és két külön küldöttség volt. (Helyes!) De ezen képviselőház, a mint tudom, a titkos szavazásban is megnyugodott, a mi tán nem annyira a törvény szavaínak ellenére, mint inkább a törvény szellemében van, mint ezt gr. Zichy Jenő felemiitette. Ha jól emlékezem, Szabadka képviselője Vojnics Lukács megválasztása ellen az osztály azt hozta föl. hogy a szavazás több ládába és nem nyilvánosan történt, bár nemes Szabolcsmegye tisza-löki kerületének nagyérdemű képviselője, ki akkor az osztály tagja volt, azon felvilágosítást adta, hogy maga az osztály nem a titkos szavazást vette tekintetbe, hanem mert a jegyzőkönyvből ki nem tűnt, hogy a szavazók nevei a küldöttség által nyilvánosan följegyeztettek, mégis a képviselőház, miután látta, hogy a törvény világosan meg nem sértetett, sem visszaélés nem történt, a választást igazolta. Ezt a jelen esetre alkalmazva, minekutána több ládába és így több asztalnál történt bár a szavazás, de ugyanazon egy küldöttség előtt, s nem titkosan, de nyilvánosan történt a szavazás : nem semmisíthető meg a választás, annál kevésbbé, mert itt megvolt azon biztosság, hogy a választási szabadságnak egyátalában semmi hátránya nem történt. En átalában véve azt hiszem, hogy mindazt, a mi a törvénynek megsértése és a választási szabadság hátránya nélkül a választási jog kényelmesebb gyakorlatára szolgál, azt nekünk elő kell segíteni (Helyeselnem pedig épen aprólékos nehézségek által a választási jognak gyakorlását megszoritani, mi ugy is sok idővesztéssel jár, és a választót elidegeníteni. Én ebben sem törvényszerűséget, sem szabadelvűséget nem találok; ennélfogva Zsoldos Imre képviselőt igazolandónak velem. (Közhelyeslés. Szavazzimk !) Gábriel István: Én sem lehetek egy értelemben a t. osztály véleményével. Legfőbb kérdésnek tartván a két asztalnál szavazást, e kérdéshez kívánok néhány szót szólani. Ha a két asztalnál szavazás a felek közül akármelyik részről ellenzésre talált volna, talán inkább lehetett volna kérdést támasztani ezen választás igazolása iránt; miután azonban azt épen azon kisebbségben levő párt javasolta, mely jelenleg ezen alapon kívánja a választás megsemmisítését, én azon véleményben vagyok, hogy ha ezen alapon Zsoldos Imre követtársunk választása megsemmisíttetnék, egy valóban erkölcstelen törekvés diadalra jutása mozdittatnék elő, azon törekvésé t. i.,hogy a kisebbj ségben levő párt elől elenyészvén a győzelemre jutás minden kilátása, a félrevezetés eszközét akarja felhasználni czéljának kivitelére. (Igaz!) Részemről azt tartom , hogy ezen czélzat, ezen törekvés , sikerét nem arathatja , mert a szavazatszedésnek hivatalos kezelése mintegy a compromissumnak alakját ölté fel; már pedig hazai gyakorlat szerint a compromissum természete a törvény formaságainak megrövidítése, mindazáltal az állam által kitűzött czél körvonalán belül. Nem. lehet továbbá figyelem nélkül hagyni azon körülményt, hogy a kisebbségben levők indítványba hozván a két asztalnál szavazást, ez a többség pártjának szavazói tömegénél átalános részvétre talált, és miután a többség választóinak vezérei ezt egy ideig ellenzettek, a választók tömegében ezen ellenzés átalános türelmetlenséget idézett elő, és a választók feloszlással fenyegettek, a mint hogy több választó el is távozott: e szerint a többség erkölcsileg volt kényszerítve az indítvány elfogadására. Ennélfogva én Zsoldos Imre urat igazolandónak vélem. (Helyes!) Mocsáry Lajos: T. ház! Nem pártolhatom az osztály véleményét, mert véleményem szerint túlságosan szigorú volt a törvény alkalmazásban. Véleményem szerint különbséget kell tenni a között, midőn lényeges dologban követtek el törvénysértést, meg a között, midőn épen nem lényeges mellékdolgok ellen történt valami vétség; mert az ellenkező eljárás bennünket képtelenségekre, sőt igaztalanságokra vezetne. Nekünk ugyanis csak egy módunk van a visszatorlásra, csak egy büntetéssel élhetünk, és ez nem más, mint a válasz12*