Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-39

M XXXIX. ülés 1861. június 7-kén. Cserky István: Hát csakugyan legördült a függöny, mely eltakarta szemünk előtt a jövőt, mely­be betekinteni annyi milliók óhajtottak; csakugyan ki van víva a csata, mely két párt közt ártatlan fegyve­rekkel küzdetett, elesett a határozat, diadalt aratott a fólirat. Tisztelt ház! én határozottan a határozat embere voltam, maradtam mind végig, mindazáltal tisztelettel hajlok meg a többség véleménye előtt; ha­nem nekem is először magára a czímre van megjegyzésem, mely így hangzik: „Fölséges császár és király!" En a tényleges hatalmat nem akarom megbántani azzal, hogy oly czímet adjak neki, mely őt meg nem ille­ti , értem a királyi czímet, melyet beolvasztva látok a császári czímbe, ugy mint szegény hazánkat be akar­ták olvasztani a birodalomba, de azok igen roszúl tanulmányozták a chemiát. Bár magam sem vagyok jár­tas a chemiában, annyit még is tudok, hogy ha aranyhoz nemtelen érez vegyíttetik, habár nagyobb mennyi­ségben is, mivel a potíöri fit denominatio.'— aranynak, vagy arany vegyitéknek neveztetik; itt pedig a terjedelmes Magyarországot a birodalomba beolvasztani, és még is osztrák birodalomnak nevezni való­ságosan nevetséges. Hiszen magyart németből lehet idömitani, de nem magyarból németet, és ha ez még is történik, az nem'válik dicsőségére hanem gyalázatára azon nemzetnek, családjának s önmagának. (Hall­juk!) Tisztelt ház! En császárnak sem czímezhetem a tényleges hatalmat, nem nevezhetem pedig azért, mivel mi azt mint császárt sem ismerhetjük el; hanem valamint a külföld törvényes uralkodóinál Franczia, és Olaszországban megél egésznek ezen rövid czímmel: „Sire" ugy e tényleges hatalomnak elég lenne e rö­vid szó „Fölség!" és ha megengedi a t. ház, mivel bajos dolog nekünk egyszerű közvitézeknek szóhoz jut­ni , még egy megjegyzést akarok tenni. Itt a fölirati javaslatban ez van, „mert azokra fátyolt vetünk" az­az, hogy vessünk fátyolt a múltra, (Zaj; Felkiáltások: Ez nem ide tartozik!) — tehát kérem a t. házat, legyünk mi szerencsésebb chemikusok, olvasszuk össze ezen két fölirati és határozati javaslatot, és reményi­hetem, hogy az nekünk jobban fog sikerülni, mint a másik chemikusoknak, és e fölött egymással kezet fog­va működjünk hazánk javára, boldogságára. (Jól van! Bónis indítványát fogadjuk el!) Fekete Lajos: En is a czímre akartam megjegyzést tenni, (Zaj. Elnök: kérem Fekete Lajos ur akar szólni halljuk!) de miután ezt Bónis képviselő ur már elő adta, elállók a szótól azon hozzáadással, hogy nemcsak Magyarországra, hanem Csehországra sem akarom értetni a királyi czímet. (Zaj.) Kubinyi Ferenci-: V. Ferdinánd koronás királyunk O Felségének a koronáróli lemondása consta­tirozva nem lévén, igen természetes, hogy Ferencz József 0 Felségéhez mint praesumptiv megkoronázan­dó fejedelemhez nem járulhatunk fölírassál, hanem mint tényleges uralkodóhoz, vagy is osztrák császárhoz, azért én is pártolom Bónis képviselő társam indítványát, s annyival kevésbé fogadhatom el a czímnek má­sodik részét, t. i. a „király" czímet, mert midőn az indítvány tétetett, erről szó nem volt, és azért, mivel ez mint helyesen mondatott, félreértésre szolgáltathatna alkalmat, elhagyatni kívánom. (Helyes!) Vályi János: Tisztelt képviselők! (nagy zaj.) Elnök: Kénytelen leszek némely képviselő urat a csend és rend fenntartására névleg felszólítani; a tárgv oly fontos, hogy ha egymást meg nem hallgatjuk, czélt érni nem fogunk (Helyes!) Folytatja: Vályi János : Az előttünk fekvő indítványban látható megszólítást nem oszthatom, mert bárha áll is, miként a ténvleges hatalom osztrák császár és Csehország királya, — mindazonáltal még csak árnyék­latban sem akarnék olyasmit feltüntetni, melyből netalán csak azon vélelem is merülhetne föl: mintha álta­lunk királynak tekintetnék. (Zaj.) De nem oszthatom azon nézetet sem, kik ezen czímet: „Fölséges császár" akarják használni, mivel e tekintetben azon féltékenységem van, hogy ebből más részről netalán az osztrák császárságba való beolvasztási hajlam lehetne következtethető. Ugy azt sem pártolhatom, hogy: „Felséges ur" alkahnaztassék, mert 1848-ban is ez használta­tott , és ez akár a császárságra, akár a királyságra egyiránt viszonyítható, s mind kettő alatta értethetik. Mindezek szerint tehát a tényállás világosb kifejezhetése érdekéből, én nem akarnék ezen föl­irásnál semmi megszólítással élni, hanem csak ezen egyszerű felzetet használnám: „Ferencz József tényle­ges uralkodóhoz." (Zaj.) Ragályi Ferdinánd: Megvallom, hogy a czímekre nem igen sokat adok, de miután nem szere­tem, ha engem "oly czímmel illetnek, mely meg nem illet, felteszem másról is, hogy szintén nem kívánja; miután pedig 0 császári Felsége csakugyan nem király, nem kívánhatja, hogy mi királyi czímmel czímez­zük, ennélfogva elfogadom Bónis képviselő társunk indítványát. (Helyes!) Ivánka Imre: Minthogy sokaknak azon aggodalmuk van, ezen czímben: „Fölséges ur" bennfog­laltatik a királyi czím is, elállók beadott módosítványomtól, és pártolom Bónis képviselő társunk in­dítványát. Lónyai László: En részemről szívesen hozzájárulok Bónis képviselő ur indítványához, és csupán azt akarom mondani, miszerint óhajtottam volna, ha az indítványozó ur maga jelen lenne, mert verborum quisque suorum optimus interpres levén, bizonyosan indokolná, hogy mért illeti meg O Felségét ezen czím, mert ezen czím Csehország királyának czímeül vétethetik. (Zaj.) Nézetem szerint azt sem lehet mondani: Fölséges császár, hanem: Fölséges 'ár! Vajay Károly: Azt hiszem, hogy miután felírunk a tényleges uralkodóhoz, nekünk azon állás­pontot kell figyelembe vennünk, melyben mi állunk Ő hozzá, és Ő mi hozzánk. — Mondjuk ki azt, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom