Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-68
LXV1IL ülés 1861. angustns 22-kén. 295 Hü Magyarországunk s az ehhez kapcsolt részek zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az Általunk 1861-iki április 2-kán összehívott országgyűlésen egybegyűltek üdvöt és kegyelmünket . Kedvelt Híveink! Miután az immár csaknem öt hónapig működő magyarországgyülés, hozzá intézett felszólitásainkban kifejtett várakozásainknak meg nem felelt; s miután Mi, szívünk sajnálatára, Magyarországunk érdekében hasznos tevékenységet többé nem várhatunk oly országgyűléstől, mely magasztos hivatását jelen válságos időben, minden érdeklett felek legnagyobb kárával annyira félreismerte, (Zúgás) miszerint a lehetséges kiegyenlítés fonalát egyenesen elssakasztottnak azért nyilvánította, mert oly követelések nem teljesíttettek, melyeknek hordereje a megengedhetőség határain messze túl terjed, (Zúgás) kényszerítve érezzük Magunkat a £ évi sz. György hó 2-ik napjára egybehivott országgyűlést feloszlatni, a mint azt ezennel föl is oszlatjuk, egy uj országgyűlésnek a lehetséghez képest hat hónap leforgása alatti összehívását Magunknak fenntartván. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. (Zúgás; zaj; Halljak!) Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, kisasszony hó 21-ik napján, 1861-ik esztendőben. Ferencs József s. k. Gróf Forgách Antal s. k. Eohonczy Ignácz s. k. Bernáth Zsigmond: Tisztelt ház! A mit a közelebb leáldozott napokban csak egyes hírekből és hírlapokból sejtettünk, az íme valósággá lön, és az országgyűlés legfőbb teendőinek bevégezte, azaz új törvények alkotása nélkül, eredménytelenül oszlattatik fel. Es mi ezen feloszlatást a kir. parancs értelmében teljesítendők is leszünk, mihelyest mai ülésünk bevégezve és jegyzőkönyvünk hitelesítve leend. Ha t. ház! fogalmazni akarnám azt a fájdalmas érzületet, a melyet keblem, s kebleink e komoly pillanatban éreznek, valósággal uj szavakat kellene feltalálnom szótárunk számára, miként magok azon fájdalmak is ujak, s ujdonszerűek azon szenvedések, melyeket ezen parancs által szenvedünk, és szenvednek alkotmányos törvényeink. Kern ecsetelem ezt tovább, nem ecsetelem a magunk szomorú sorsát. Csak azt óhajtom kinyilatkoztatni , miszerint azt hiszem, hogy a t. háznak teljes értelmével egyezem, ha kimondom, hogy mi ezen parancsolatnak engedelmeskedni fogunk, mert annak engedelmeskedni kénytelenek vagyunk. — Elmegyünk tehát vissza békés választőink hajlékai közé, de mielőtt elmennénk, azt hiszem, mulaszthatatlan kötelességünk azon tiltakozó óvást, melyet a tegnapi napon a t. ház elfogadott, a másik ház is egyhangúlag magáévá tett, ez alkalommal ismételni, és ezt ma jegyzőkönyvünkbe ünnepélyesen megújítva újra beiktatni. Kívánom még azt is kijelenteni, hogy ezen óvásunk megújítása a mélt. főrendekkel is szokott módon közöltessék, és ugyanezen alkalommal tőlük szívélyes búcsú vétessék. Kívánom kifejezni elvégre azt, hogy házunk törvényesen elválasztott orgánumainak úgy szeretve tisztelt elnökünknek, mint a jegyzőknek hűséges és hü fáradozásaikért köszönet nyilváníttassék. (Éljenek! Helyes í) Deák Ferencz-: (Szűnni nem akaró viharos éljenzés és taps.) Tisztelt ház! A felolvasott két királyi leirat és azon kijelentés, mit t. elnökünk előadott, hogy t. i. a kir, biztos ur az országgyűlést az esetre, ha az fel nem oszlanék, katonai erővel fogja szétoszlatni, kizár minden további tanácskozást. (Közhelyeslés; élénk éljenzés.) En tehát részemről egyszerűen azt nyilvánítom, hogy az erőhatalomnak tettleg ellene nem szegülhetünk (Viharos éljenzéssel mindnyájan felállanák és harsányan felkiáltják: ÍJgy van! Elfogadjuk!); s ragaszkodom továbbá is azon óváshoz, a melyet tegnap e ház elhatározott, és a felsőház is elfogadott. (Az egész ház ismét feláll, s viharos és hosszas szűnni nem akaró éljenzéssel lelkesedve közakarattal felkiáltja: Elfogadjuk! Éljen Deák! Éljen a haza!) Elnök: A most itt előadottak jegyzőkönyvbe fognak iktattatni, még a'ház feloszlása előtt elkészíttetvén és meghitelesíttetvén; aztán az érkezett legmagasabb leiratok a mélt. főrendekhez lesznek ottani kihirdetés végett azonnal átteendők. Addig pedig, míg a jegyzőkönyv szabályszerűkig feltéve lesz, engedje meg nekem a t. ház, miszerint tiszteletem és hálám bizonyítékául a t. házhoz néhány rövid szót intézhessek. (Éljen! Halljuk! Elénk figyelem.) Hazánk története számos országgyűléseket mutat fel, melyek törvényhozói hivatásuk teljesítésében nagy nehézségekkel küzdöttek: de nehezebb körülmények között, mint ezen országgyűlés, egysem jött össze., egy sem tanácskozott sohai (Igaz! Ugy van!) Messze vezetne, messzebb, mint e végzetes órának keretébe illik, ha e nehézségeknek okait és forrását nyomozni kívánnám, ha párvonalat akarnék húzni ezen országgyűlés, és azok között, melyek megelőzék ezt; s azért csak azon megjegyzésre szorítkozom, hogy a létező viszonyok között nem is lehetett a jelen országgyűlésnek más feladata, minthogy fenntartsa, megóvja, tisztába hozza, fennhangon visszakövetelje, s biztosítani igyekezzék az országnak elévülhetetlen ősi jogait. {Vgy van! Helyes!) E feladatnak az országgyűlése, önök tisztelt képviselők. teljes mértékben és nemesen megfeleltek. Szólottak a szivet és elmét egyaránt megragadó, legremekebb szónoklat hangján, tanácskoztak a tárgy fontosságához méltóan és kimerítőleg; midőn arról volt szó, hogy felderíttessenek a nemzet jogai, feltárassanak annak vérző sebei, és kinmtattassanak a gyógyszerek, melyek azoknak orvoslására mellőzhetetlenek. 74*
