Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-16

88 XVI. ülés 1861. május 2-kán. tisztelt osztály ama súlyos határozatát leginkább a választási elnök által kibocsátott bizonyítványra fek­tette. E részben azt hiszem, hogy itt nem végrendeleti iratról van szó, melylyel, ha későbbi, az előbbit meg lehet semmisítni ; hanem oly iratról, melyet egy választási elnök bocsátott ki, de már nem is mint választási elnök, hanem mint magán személy, a miért is az tekintetbe nem vehető. Ezen iratnak tehát én érvényt nem tulajdonitok. De fölöttébb terhesnek találnám a t. ház netaláni azon nézetét is, hogy vizsgá­lat rendeltessék el, és pedig azért, mert a ház szabályainak 9-dik pontja azt mondja, hogy : „Kifogás nél­küli választásnak azon választás tekintetik, melynek választási jegj^zökönyve rendben van"; már pedig, ha valamely jegyzőkönyv, ugy ez bizonyára a maga rendén van kiállítva. Ezeknélfogva a tisztelt osztály véleményét elmellözendönek, és Sóhalmy képviselő urat igazolandónak tartom, annyival is inkább, mint­hogy a mellette szóló kérvény 773 aláírással van ellátva, minélfogva a megválasztott képviselő úr minden esetre többséggel bir. Ennélfogva öt igazoltatni kérem. (Helyes!) Nedeczky János : A fölolvasott iratokból úgy vettem ki, hogy a választási elnök mintegy párt vezéri szerepet vállalt magára s csodálom, hogy ö csak annyira is tudta elnöki hivatalát a pártvezéri sze­reptől elválasztani. Én a választási jegyzökönyvet mind béltartalmára, mind külformájára nézve a tör­vénynek megfelelőnek tartom. Ezen választási jegyzőkönyvben kimondatik, hogy Sóhalmy János mádi-ke­rületbeli képviselőnek törvényesen megválasztatott ; és azt hiszem, hogy akkor, midőn a választási jegy­zőkönyv bevégeztetett és aláíratott, megszűnt a választási elnök — elnök lenni, és midőn ő ezen jegyző­könyvvel ellenkező tartalmú jelentést adott a központi bizottmányhoz, én ezen jelentést csak magánok­mánynak tekinthetem, mely nem olyan mint az osztály véleménye tartalmazza, hogy teljes hitelt érde­melne, hanem épen mint a jegyzőkönyvvel ellenkező, hitelt nem érdemlő privátokmány tekintendő. Mi a petitióban foglalt — ba ugy mondjam — talán csak pletykákat illeti, azok tárgyalásába ereszkedni azért nem kívánok, mivel azok eléggé meg vannak czáfolva a Sóhalmy János pártja részéről beadott nyilatko­zatokkal, — s így az osztály véleményét nem pártolhatom, hanem Sóhalmy Jánost igazolt képviselőnek tekintem. (Szavazzunk!) Zsarnay Imre : Ha Sóhalmy képviselő igazoltatik, akkor a szólástól elállók. Dedinszky József: Mennyiben az osztály van megtámadva fölvilágosítást kívánok adni ; az iránt, hogy minő szempontból indult ki az osztály. Mellőzve a mellékes kérdéseket, melyek vitába hozattak ugyanakkor. midőn az osztály véleménye támadtatott meg, és melyekre az osztály a maga véleményét nem állapította, ilyenek példáúi : a megelőző események, melyek az osztály véleményére semmi befolyás­sal nem voltak, ilyenek azon igazolások, melyekre az igazságtalan szó kifejezés semmi a vádat elhárító tulajdonnal nem bírt, —- kijelentem, mikint az osztály véleménye tisztán azon alapult, hogy a választási elnök jelentését hitelesnek vette ; mert a választási elnök eskü alatt teszi jelentését, és kiküldetését az osztály nem vette befejezettnek akkor, midőn a jegyzökönyvet aláirta, melynek kétségtelenül még egyéb hiányai is vannak, igy például kétségtelen az, hogy óvás tétetett a jegyzőkönyv kiadása előtt ; ez sincs megemlítve a jegyzőkönyvben ; hanem az osztály az elnök és a választmányi bizottmány munkálódását akkor vette befejezettnek, midőn a központi bizottmány ezen tárgyat fölvévén, munkálódását ez is, t. i. a központi bizottmány is befejezte. Méltóztassanak határozni, de az osztály csupán erre alapította vélemé­nyét. (Igazolás! — Igazolás! — zaj.) Szapáry Gyula gróf: Ha szavazat történik, akkor én is elállók a szótól. (Szavazzunk!) Alelnök: Méltóztatnak azok, kik föl vannak irva a szólástól elállani? (Elállunk!) Miután itt az osz­tály jelentése és az itt nyilvánult vélemény között különbség van, szükséges lesz a szabályok értelmében a kérdést szavazásra kitűzni. Az osztály véleménye az : hogy Sóhalmy János megválasztása semmisittes­sék meg; először tehát mélóztassanak föl állani azok, kik az osztály véleményét pártolják és a választást megsemmisíttetni óhajtják. (Néhányan fölállanak). Szentiványi Adolf: (Szólani akar, — zaj — rendre — rendre!) Alelnök: (Zaj, csengetés) Én bátor voltam kérdezni, hogy azok, kik fölírva vannak kívánnak-e szó­lani, vagy nem ; és miután a szólástól elállottak azt hiszem, hogy a háznak szabálya és bevett szokása sze­rint, mihelyt egyszer a kérdés szavazásra kitűzve van, egyébhez mint a kérdés föltétele módjához szólani nem lehet; (Helyes! ugy van!) elég hosszasan tartott a tárgyalás; miután azok, kik az alatt fölíratták magokat, fölszólíttatván általam, akarnak-e szólani vagy nem? a szólástűi elállottak, azt hiszem, hogy most már a tárgyalás ideje eltelt. (Helyes!) Szentiványi Adolf: (Zaj — rendre! — rendre!) Csak egy szót (nem lehet! — Zaj) a kérdéshez aka­rok szólani. Kérem magamat kihallgattatni (Halljuk!) Eleitől fogva akartam a kérdéshez szólani, de a ház­nak tetszett piszszegni (Azt nem tettük!) és nekem el kellett hallgatnom. Én a kérdésre nézve csak azon megjegyzést akartam tenni, hogy én is hallottam az elnök úr által kitűzött kérdést és mindjárt utána mél­tóztatott a szavazást kijelölni, ugy, hogy én még magamat be sem jelenthettem, hogy szólani kívánok és igy csak a kérdéshez akartam szólani, ismerve a ház szabályait. Alelnök: Bocsánatot kérek, én azt hiszem hogy miután a képviselő ur a kérdéshez óhajt szólani, szívesen meghallgatjuk és méltóztassék nyilvánitni a kérdés elleni kifogását. Szentiványi Adolf: Csak azt akartam megjegyezni, hogy a kérdésnek közvetlen kitűzése miatt nem lehetett a tárgyhoz szólani; egyébiránt a kérdésre vonatkozólag azon megjegyzést teszem, hogy a vizsgá­latot is méltóztassék kérdésül kitűzni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom