Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-16
XVI. ülés 1861. május 2-kán. 89 Alelnök: Azt hiszem, hogy miután itt csak két vélemény merült fel, egyik az osztályé, mely megsemmisítést, másik a ház nagy részéé mely igazoltatást kíván, — más kérdést az elnökség fól nem tehet. Ha lett volna indítványba téve csak egyetlenegy képviselő ur által is a vizsgálat, bizonyosan a kérdések közé jött volna; de igy lehetetlen volt azt föltenni (Helyeslés). Szapáry Gyula gróf: Én az imént azért állottam el a szólástól mivel azt hittem, hogy a kérdés szavazás alá kerül s azért most szólási jogommal élni akarok s a kérdést szavazással eldöntetni kívánom. Bónis Sámuel: Csak azt akartam megjegyezni, hogy az ily hosszasan tartó tanácskozás során azok szoktak a szólástól elállani, kik különböző véleményt nem hoznak elő és ha különböző indítvány nem adatik elő mint két egymással szemközt álló indítvány, akkor a kérdést nem lehet egy harmadik vélemény érdekében feltenni. (Helyes!) Szaplonczay József: Megvallom, hogy én tovább óhajtottam volna a tanácskozást folytatni; de miután feljegyzés szerint történik a szólók felhívása, az taktika lehet, hogy egy párt magát előre feljegyezteti s mire a másik félre kerül a sor, mely ellenkező véleményben van, a ház türelme már kifárad, s azok me $> hallgatása nem történik. Ilyen a jelen eset is. (A kérdéshez!) Szeretném hogy ezentúl az, a ki az indítvány mellett szól, az egyik jegyzőnél, ki pedig az indítvány ellen szól, a másik jegyzőnél jegyeztetné föl magát. A jelen esetben, midőn azt kívánja a többség, hogy tüzetesen szóljunk a kérdéshez, nekem az lenne kérésem, hogy miután én azon véleményben vagyok, hogy az osztály véleménye ugyan ne fogadtassék el; de mindenesetre nyomozás történjék : — tehát ha a szavazás az osztály véleményének elvetése vagy elfogadása mellett fog megtörtenni, nyittassék meg a tanácskozás arra nézve, hogy mi történjék tovább; és akkor lehet a tárgy fölött vitatkozni, hogy kíván-e a ház igazolást vagy vizsgálatot. Alelnök: Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy itt uj indítványnak, vagy egy tárgy uj szempontból! szóbahozatalának a szabályok értelme szerint többé nincs helye. Annak idejében lehetett volna bárkinek magát följegyeztetni, ki szólani s ujat mondani akart s az ilyennek nagyon kár volt a szólástól elállani; de azt ne méltóztassanak tőlem kívánni, hogy oly tárgy s illetőleg kérdés fölött, mely iránt indítvány nem is tétetett, a tanácskozási szabályok ellenére, — szavazást tűzzek ki. (Helyeslés.) Szüllö György: Tökéletesen egyezem elnök ur véleményében s azt hiszem, hogy már tényleg kimondott határozatot megváltoztatni nincs jogunk s ha oly nagyon bonyolódott lenne a tárgyalás, akkor kívánnám csak hogy szavazás legyen azon két kérdés fölött, t. i. megsemmisítés vagy igazolás; különben pártolom elnök ur kijelentését .(Szavazzunk!) Eötvös Tamás: Ha szavazunk, akkor tovább szólani nem fogok. Alelnök: Kénytelen vagyok ismételni hogy itt két vélemény merült fel, az egyik vélemény az volt, hogy kivánják-e az osztály véleményét pártolni, jelesen: hogy a választás megsemmisíttessék ? A másik vélemény pedig az igazolás; — mert a tisztelt szólók mindnyájan, legalább nem hallottam mást, az igazolás mellett szólottak (ugy van). Tehát csak két vélemény levén egymással szemközt, szavazni sem lehet egyébre mint azon két véleményre; miután pedig a szabályok szerint első kérdésül mindig az tűzendő ki, hogy az osztály véleménye pártoltatik-e vagy nem ; — méltóztassanak azok kik az osztály véleményét pártolják, vagy is megsemmisíttetni kívánják a választást, fölállani (Nem állanak fel). Olgyay Lajos: (Rendre!) Ha a kérdés csak egyoldalulag döntetik el, hogy t. i. áll-e az osztály véleménye vagy nem, és igy igennel vagy nemmel döntetik el, akkor nincs szavam; de ha az osztály véleménye elvettetik, és akkor egyszersmind eldéntetik a kérdésnek másik része is, hogy t. i. egyszersmind verifikálva lesz az illető képviselő, az ellen szavamat emelem. Alelnök: Ha méltóztatott volna bevárni, hogy a második kérdést kitűzhessem, akkor méltóztatott volna a feleletet megnyerni. — Először ki volt tűzve azon kérdés, miszerint a ház az osztály véleményét, vagy is a választás megsemmisítését helyben hagyja-e vagy nem? A legnagyobb többséggel elhatároztatott, és ki is jelentettem, hogy az osztály véleménye nem fogadtatik el, s igy a választás nem semmisittetik meg. — Most második kérdés az: hogy Sóhalmy János igazoltnak tekintessék-e vagy nem, a kik igazoltatni kívánják, méltóztassanak felállani. (A többség feláll!) Ugy hiszem a többség azon határozatát bátran kimondhatom, hogy Sóhalmi János képviselő igazolva van. (Helyeslés.) Erre a képviselők el akarnak távozni. Alelnök : Bocsánatot kérek! az igazolásra nézve kinevezett 9 tagú bizottmány beadta jelentését melynek folytán néhány képviselő urak, kiknek jegyzökönyveik rendben vannak, és ellenük panasz nincs, egyszerűen igazoltaknak fognak tekintethetni. (Helyeslés !) De vannak olyanok, kiknek vagy jegyzőkönyvök ellen tétetett kifogás a bizottmány által, vagy kérvény van ellenök beadva. Óhajtanám, hogy legalább azon képviselő urakra nézve, kik ellen nincs semmi kifogás, az igazolás még ma mondatnék ki (Helyeslés). E szerint a kifogás nélküli képviselők neveit Szilágyi Virgil ur a 9-es bizottmány előadó jegyzője fel fogja olvasni, és a 9 tagú bizottmány jelentését előadni. Fölolvastatnak azon képviselők nevei, kik ellen semmi panasz nem létezik; úgymint: Murgu Euthim (Éljenzés), Papp József, Buttyán Vazul, Lukinits Mihály (Helyes!). Alelnök : Tehát Murgu Euthim, Papp József, Buttyán Vazul, és Lukinits Mihály urak igazolt képviselőknek tekintetnek. (Közhelyeslés.) Képy. ház napi. I, köt. 2 3