Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-14

74 XIV. ülés 1861, april 30-kán. ügybeni avatottságával tökéletesen képes legyen megnyugtatni azon más, nem magyar nemzetiségekhez tartozó és fölháborított egyéneket. Gróf Keglevich Béla : Én a tárgytól meg kívánom különböztetni személyét azon képviselőnek, a ki elválasztatott. Habár kitűnt a fölolvasott okiratokból az, a mit már többen nyilvánítottak, hogy a ház bátran följogosítottnak érezheti magát a választás megsemmisítésének kimondására : mindemellett erre én nem szavazok ; de igen is czélszerünek vélem azt, hogy a ház küldöttséget küldjön ki kebeléből, mely a dolgot szigorúan megvizsgálja. A mi a tárgy második részét t. i. az elválasztott képviselőnek személyét illeti : e fölött azt hiszem sokat ne szóljunk. Ezt végezze el ő maga magával, — mert az a becsület kérdéséhez tartozik, vájjon ezzel összeegyeztethetőnek tartja-e itt helyet foglalni. Csanády Sándor : Én soha és senki kedvéért sem kívánok egy hajszálnyit is eltérni a törvényességtől; s azért uj választás mellett nyilatkozom, és pedig azon okból, mert a most fölolvasott okiratokból kitűnt: 1-ször, hogy a szavazás félbeszakasztatott ; pedig az 1848-dik V. t, ez. 33. §-sa nyíltan kimondja, hogy a szava, zásnak megszakítás nélkül kell megtartatni. 2-szor, kitűnik az, hogy Dobránszky mellett a törvény ellenére csakugyan oly község is szavazott, mely egészen más választó-kerülethez tartozik. Tisza Kálmán : Megvallom, hogy ezen kérdésnél azon kellemetlen helyzetben érzem magamat, miszerint sokkal azok közöl, kiket e ház kebelében igen tisztelek s kiket minden fontos kérdésben elvrokonaimnak nevezhetek, ellenvéleményben kell lennem Előre bocsátom, hogy itt arról, mi e ház kebelében történt épen ugy, mint a szóban levő egyéniségről és személyről szólni nem akarok; de megvallom mintegy lealacsonyitásnak tartom a ház részéről, ha valamely ujságezikk folytán magát mintegy mentegetni akarná. Már most magához a választás tényéhez szólva, megvallom, hogy nézetem szerint nem lehet ezen választást igazságosan megsemmisíteni. Előadom okaimat : miért ? Egyik föérv az, hogy egy község, mely nem tartozott azon kerülethez, ott szavazott. Ha ezen kisebbségbeli szavazatoknak száma oly nagy volna, miszerint azok leszámításával az elválasztott követ az átalános többséget meg nem nyerte volna: akkor az elegendő ok lenne a választás megsemmisítésére, De miután más alkalommal sem semmisíttetett meg a választás olyanok szavazása miatt, kik arra jogosítva nem voltak : óhajtanám, hogy ez esetben is kövekezetesek legyünk eljárásunkban. A mi pedig a szavazás folytonosságának megszakasztását illeti, több ilyen eset volt már előttünk, midőn ugyanaz megtörtént és azért a választást még sem mondottuk ki érvénytelennek. Én azon nézetben vagyok, hogy miután itt kétféle jelentés van, az egyik az elnöké mely azt mondja, hogy a szavazás folytonosan történt, a másik a tisztviselőké, mely ellenkezőt szól : — ránk nézve igen bajos kimondani, melyik a való , melyik a valótlan; — hanem nekünk vizsgálat által kell meggyőződnünk az igazságról. De azért is óhajtom a vizsgálatot, mert igen fontos izgatási vádak fordulnak elő, melyek ha büntényi tekintetből vétetnek, egyedül a municipium körébe tartoznak s annak lesz teendője és kötelessége az illető izgatók fölött vizsgálatot tartani, s ha a bün bebizonyul, azokat megbüntetni. De mindezek fölött van szerintem még egy szempont, mely a vizsgálatot múlhatatlanul szükségessé teszi, s ez az, hogy én ezen okmányokból mindenütt azt látom, miszerint Dobránszky úr pártjához tartoztak az izgatók, de sehol sem látom azt, hogy ö neki volt-e egyenes befolyása az izgatásban vagy sem ; szerintem pedig csak azon esetben kell és lehet kimondani a megsemmisítést, ha constatirozva lesz, hogyő az izgatásokban közvetlenül részt vett. Én tehát mindenek tisztába hozatalára vizsgálatot kérek. (Helyes.) Kazinczy Gábor: Igen rövid leszek. Hogy arról, mi itt a képviselőház kebelében történik, mit mondanak a lapok, akár az országon belől, akár azon kívül, azt tartom, azt privát tudomásul lehet ugyan és kell is vennünk; de az tanácskozás tárgya nem lehet. (Helyes!) Szerencsétlenség volna az , ha a képviselőház még az ilyen dolgoknak is pressiója alatt állónak mondaná magát, hogy ellenök akár tiltakozólag, akár elfogadólag nyilatkozni akarna. A mi a szóban forgó tárgyat illeti, én is azok közé tartozom, kik ott, hol bíráskodni kell, politikai tekinteteket nem vesznek figyelembe; ámbár el kell ismernünk, hogy vannak kivéteks egyéniségek, különösen ilyen időkben, mélykékben élünk, kikre nézve elmondhatni, mit egykor Cicero elmondott Catilináról: „vivit ? vivit, imo et in senatum venit." (Tetszés.) Részemről én sem tartom megsemmisítendőnek a választást; mert nem látok abban oly formahibákat, melyek miatt az megsemmisíttethetnék; de igenis, fölhívom a tisztelt ház figyelmét arra, hogy itt a vizsgálat különös szigorral történjék, mind a választási hibák, mind a csalások nyomozása iránt. Mert egyenesen csalás történt ott, hol egy a választási kerülethez nem tartozó község bocsáttatik szavazásra; és nem egy, hanem több tagból álló bizottmányt kívánok ezen szigorú vizsgálatra kiküldetni -- azért, mert a fölolvasott kérvényekben oly dolgok mondatnak el, melyek nem az igazolás, hanem az 1723-d. XV. t.cz. szerint egyenesen főbenjáró büntető eljárás tárgyait képezik t. i. izgatásokat és Magyarországnak álladalmi egysége elleni bűnös szövetkezés az ország határain kívül létező hatalommal. Azért bátor vagyok három tagú vizsgálóbizottmány kiküldetését ajánlani. Ragályi Miksa: Megvallom, nem vagyok egészen tisztában ezen igazolási eljárás folyamatával; — mert miután szabályozott törvényünk erre nincsen, kinek-kinek véleményétől és meggyőződésétől függ : kit véljen igazolandónak, kit ne; de belátom, hogy nem is lehet ez máskint a jelen körülmények között. Én eltérek minden mellékes tárgytól, hanem mint igazolási bíró jelenleg csak azon kérdést teszem föl,hogy a választás a fönálló törvények értelmében történt-e vagy sem ? ha az ellenkező bizonyul be, akkor vagy vizsgálatot kell rendelni, vagy a választást egyszerűen megsemmisíteni.— A mi a személyt illeti, arra itt nem lehet kiterjeszkedni, mert az 1848-ki törvény nem foglal mást, mint azt: Választható mind az, a kiválasztó, -—és itt körül van írva, hogy azok, kik nem választók, nem is választhatók. Előttem tökéletesen egyre megy,