Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-14

XIV. ttfcis 1861, april SO-kán. 78 Károlyi Ede gróf: Miután az okmányok fölolvastattak, ugy látom, hogy itt kettős a panasz, kettős a vád. Az első inkább azon képviselő múltjára, a másik jelenére, s a választási eljárásra Vonatkozik. A mi azon egyén múltját illeti, igen föl tudom fogni, hogy a közvélemény átkot szór rá ; ez igen természetes. De itt azért említem ezt, mert nem akarnám, hogy ítéletünkben ez mint kiindulási pont vagy indok kerüljön elő. Azért nem akarom pedig ezt leginkább, mert ismerjük hazánk törvényének szellemét, mely épen abban igen különböző sok más eurőpai államétól, hogy nálunk a praeventiv eszmét nem ismerjük, s addig, mig törvényes ítélet nem hozatott, bűnöst sem ismerünk, s ha ismerünk, ugy ismeri azt csak a közvélemény, mi ellen szót emelni nem lehet. Mi pedig magukat az ujabb tényeket illeti, ezeket is kétfelé osztom. Az első magát a választási eljárást illeti, s azt kénytelenek vagyunk törvénytelennek kimondani, és pedig két okból : Először azért, mert a törvény egyenesen megszegetett annyiban, hogy a szavazás nem történt egy folyamatban, hanem két órai fölfüggesztess közbejöttével. És másodszor azért, mert három (Közbeszólások: egy) tehát egy helység, mely nem volt odavaló mégis szavazott. A mi pedig még ezen kívül a vizsgálat indokát képezi, ugy látszik, hogy itt csakugyan lázitásokról és ilyféle izgalmakról van szó, s hogy bebizonyult, miszerint oly eszmék pendíttettek meg, mik főkép a mostani válságos perczben — csak a haza közös kárára vannak és lehetnek. Ezeknél fogva én az osztály nézetét pártolom. Bónis Sámuel : Midőn véleményemet e tárgyban mint egyik biró kimondom, megvallom nem vezet azon tekintet félre, hogy ha szigorúan a törvény értelmében Ítélnénk, talán agitátiőkra adnánk ez által is alkalmat; mert midőn mint bíró szólok, minden ilyen tekintetet félre vetek, miután a rósz akarat, Ítéljünk bár igazságosan, ellenünk ugy is mindent föl fog használni. A tárgy érdemére nézve azt tartom, hogy ha e választás megsemmisíttetik, az vagy a választás körül elkövetett törvénytelenségek, vagy magának a választottnak személye elleni méltó vádak tekintetéből történik. A fönnforgó esetben mindkettő fölhozatott. Fölhozatott ugyanis a szóban levő ellen, hogy ő idegen hadsereget vezetett e hazába; — ki ne tudná hazánk törvényeit, melyek nyíltan kimondják, hogy az, ki idegen ellenséges hadsereget hoz be e bonba — honáruló! (Ugy vau !) A bizottmány mindamellett nem használta föl ezen argumentumot, miután az illető ellen nem volt kimondva bíróilag az ítélet, — noha a lefolyt 12 év alatt mint tudjuk, oly állapotban voltunk, hogy a honáruló fölött ítéletet nem mondhattunk ; — de meg óvatos is volt a bizottmány s e tekintetből a választást nem hitte megsemmisítendőnek. Fölhozattak továbbá olynemü agitatiók, melyek a közcsendet és bátorságot támadták meg. De a bizottmány még ezeket sem tartotta oly okoknak, melyek miatt a választást meg kellene semmisíteni; mert első véleményében csak vizsgálatot rendelt el, — hanem hozattak föl későbben okok, melyek magának a választásnak törvénytelen eljárását bizonyíttották be. Ilyen volt p. o. az, hogy oly személyek, kik nem is tartoztak azon kerületbe, szavaztak az illető úrra; ilyen az, hogy hamisan mondatik a jegyzőkönyvben, miszerint a szavazás félbeszakítás nélkül folytattatott, mert mint a tiszti vizsgálat utján kitűnik, ez nem igy történt. Ezen okokból kívánta a bizottmány megsemmisíttetni a választást. Azt tartom, hogy ezen két utóbbi ok döntő és az előbbiek bizonyosan olyan súlyosító körülmények, melyeket bírónak tekintetbe nem venni, nem lehet. Sokan azért kívánják a vizsgálatot, hogy annál jobban kiderüljön a világ előtt ezen gyalázatos eljárás ,• — de én ugy hiszem, hogy az ugy is ki fog derülni, miután ott, hol bűntett követtetik el, a megye vizsgálatot fog elrendelni, és ennek eredménye nem csak köztudomásra fog jönni , de a municipium is arról fog intézkedni, hogy a bűnös megbüntettessék. Ennélfogva mi nyíltan kimondhatjuk, hogy ezen választás semmisíttessék meg. En tehát a választás megsemmisítésére szavazok. Tisza László : Bánó és Bujanovics képviselő társaink szavai után szinte fölösleges fölszólalnom; de el akarom még is röviden mondani, hogy én is, habár nem is ruthen, de más vegyes nemzetiségű választókerület képviselője vagyok, s örömmel járulhatok fönnevezett képviselő társaink azon nyilatkozatához hogy az előttünk álló szomorú jelenetek, bizonyosan a legkevesebbekhez tartoznak az országban. Örömmel nyilváníthatom, hogy a mi választó-kerületünk is egyik azon derék kerületek közöl, melyek a nemzetiségek közti őszinte testvériség tanúságát adják magukról s remélem, jövőben is azt fogják adni. (Tetszés.) Vonatkozólag a szóban forgó tárgyra, megvallom, a fölolvasott okmányokból indulván ki, magában az előttünk tárgyalás alatt levő követválasztás kerületében sem tartom a mozgalmat nemzet-ellenes irányúnak, mint azt többen gondolják. Tisztán kiderül az előttünk álló okmányokból, miszerint itt nem a ruthen nemzetiség lépett föl más nemzetiség ellen ; hanem a nyers tömeg lépett szembe vezetőivel, az intelligentiával. És pedig azért, mert izgatták Ez oly egyszerű jelenet, mely semmi nemzetiségi érzület bélyegét magán nem viseli, hanem tisztán az értelmetlenek az értelmiség elleni mesterséges fölizgatásnak jele. És épen e tekintetből, —- miután ott e gyászos körülmények tisztán agitátio és ingerültség következtében állottak elé, azt tartanám szükségesnek, hogy ez izgatottság lecsillapíttassék. E tekintetből az előttem szólott Bánó és Bujanovics urak véleményéhez járulok, hogy ámbár az okmányok nyomán a ház talán föl volna jogosítva e választást megsemmisíteni: mégis ne semmisíttessék az meg, hanem küldessék ki körünkből oly egyéniség, ki mind tekintélyével, mind nyelvtudásával, mind ez Képv. ház napi. I. köt. ^