Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-10

X. ülés 1861, april 24-kén. 43 annak ellenére, mit a IV.-dik osztály véleményében előadott, én részemről e választást nem csak nem megsemmisítendőnek, hanem minden vizsgálat alól felmentendőnek állítom. — Mindenek előtt mi a dula­kodást illeti, mint a jegyzőkönyvben olvasható, ez oly csekély volt, hogy még a választási elnök is, ki a történt jelentésre annak színhelyére kiment, abból semmit észre nem vehetett. Bizonyítja a jegyzőkönyv, hogy a szavazás pillanatig sem szakíttatott félbe, hanem végig folytattatott. Elöadatik a kérvényben, hogy megsebesíttetett több ember, — a jegyzőkönyvben ellenben csak egy sebesült említtetik; tehát nem levén egyetértés a két előadásban, nem bizonyos, ha történt-e vagy nem, és milyen sérelem ? Mondatik továbbá hogy néhány helység a szavazás helyéről félelemből eltávozott. De a jegyzőkönyvből azt is hallottam, hogy minekutána az ellenpárt vezérei embereiket ott nem tarthatták, őket haza eresztették, miből minden esetre kitűnik, hogy a Hertelendy-párt feleinek állása nem volt szabad, hanem vezéreitől függő. Hogy a félelemre, melyből eltávoztak légyen, elegendő ok nem volt, kitűnik tisztán az apócsiak bizonyítványából, mely­ben mondják, hogy ők megjelentek ugyan a választásra, de szavazásra nem bocsáttattak ; tehát nem fél­tek. Vannak, mint hallottuk, két vagy három más helységnek is bizonyítványai ugyanazon szavakkal írot­tak, melyek lakosai szintén jelen voltak és nem féltek; tehát nem volt olyan nagyon félelmes a helyzet— Mi azt. illeti, hogy némely helységek szavazásra nem bocsáttattak : e felett azt mondja a törvény betűje, (28. §.) „A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik a választóknak kerületenkint készítendő összeírásában foglaltatnak" ; — de ezek az összeírásban nem foglaltattak, tehát hogy nem szavazhattak — nem Vidacs pártján volt a hiba. (Igaz, halljuk.) Némelyek nagy fontosságot helyeznek abban, hogy midőn a tolongás történt, Vidacs részén még sokkal kevesebb volt a szavazat, mint Hertelendyén. Én ebben semmit sem látok ; miután először a ki­sebb távol eső helységek bocsáttattak szavazásra, utoljára pedig a nagyobb helységek és a főhely. A ki­sebb helységek mind Hertelendyre szavaztak, azért volt ennek először több szavazata ; a nagyobb helysé­gek és a főhely egészen Vidacsra szavazott, azért ennek pártja utóbb győzött. Tehát azok, kik jelen voltak, nem féltek, — a dulongás a választás közben nem volt oly nagy, hogy a választási elnök által észrevehető lett volna, esnem Vidacs pártja volt a hibás, hogy némely helységek szavazásra nem bocsáttattak ; ugyanis ezen helységek lakosai csak haszonbérlő kertészek, a törvény pedig azokat teszi szavazat képesekké, kik saját földbirtokukból képesek 100 ft. biztos jövedelmet ki­mutatni. Én tehát épen nem látom át, miért kellene megsemmisítést vagy vizsgálatot rendelni ezen ügyben, sőt rendben levén a jegyzőkönyv — a torvény betűje szerint, ezen választást törvényesnek nyilatkoztatni és Vidacs Jánost egyszerűen igazoltatni kérem ! Halász Boldizsár : Én a jelen esetet azok közé sorozom, hol, midőn a kisebbség látván azt, hogy ezélt nem érhet, a többség által választott képviselőnek igazolását minden módon nehezíteni vagy kelle­metlenné tenni törekszik. Én azt, hogy némelyek a szavazatszedő helyről eltávoztak, csak ürügynek né­zem ; mert igaz az, mit Batthyányi gróf mondott, hogy oly komoly verekedés nem volt, mely által gátolva lett volna a szavazatszedés ; a mit a jegyzőkönyv is bizonyít ; és ugy hiszem, ha a kisebbség látta volna, hogy áthatol, nem távozott volna el. Az osztály arra alapítja véleményét, hogy föl nem teheti azt, hogy 350 ember, kik a többséget képezték 50 ellen kezdje el a verekedést, szavazás végén tűnhetvén ki csak a többség. — Ez szerintem nem áll, mert rendesen minden párt erejét előre meg szokta számítani, és lát­ván, hogy kezdetben 350-en vannak, de utóbb kisebbségben lesznek, ürügyet szokott keresni arra, hogy a többségnek választása meghiúsittassék ; — ennélfogva Vidacsot igazoltnak kérem tekintetni. Vajay Károly : A ház két részre van oszolva. Egyik rész azért kívánja megsemmisíteni a a választást, mert verekedés volt; a másik rész, mert 8 község nem szavazott. A választási jegyző­könyv által tökéletesen be van bizony tva, hogy verekedés nem történt, legalább nem oly mérvben, mely a választást megszakithatá, sőt még az is be van bizonyítva, hogy a választás csendben és rendben, meg­szakítás nélkülment végbe, és lett befejezve is ; s így indok a választás megsemmisítésére egyátalában nem forog fenn. — Igaz az, hogy 8 község nem gyakorolta szavazati jogát, de midőn mint bírák Ítélünk, kér­deznünk kell : miért nem gyakorolták ezen jogukat? Csak imént hasonló esetben 884 ember folyamodványa félretétetett azért, mert nem gyakorolták szavazati jogukat, mert önkényt hagyták-el a választás színhe­lyét. A jelen esetben csak 398 ember nem voksolt, miért ? mert a választási ívben választási képességgel biroknak kimondva nem voltak, s igy átalában törvényes ok arra, hogy Vidacs János választása megsem­misíttessék fönn nemforogván, öt egyszerűen igazoltul tekintendőnek vélem. (Szavazzunk !) Szilágyi Virgil : Én azt tartom, ha a ház constituálásánál eddig a legnagyobb szigorral jártunk-el, e szigort ezentúl is folytatni fogjuk ,• de azt is hiszem és tudom, hogy ha a szigor indokolva nincs, az a jó ügynek hasznára soha sem válik. Kétséget nem szenved, hogy a követválasztások körül ott, hol a kisebb­ség részéről valamely panasz adatik elő, ha a panasz indokolva van, nem tagadhatja meg a ház, hogy a kisebbség megnyugtatására vizsgálatot rendeljen ; de másrészről ott, hol ilyen panasz nem indokoltatott, a vizsgálat elrendelése annyit tesz, mint a többséget kitenni vizsgálatok általi oly zaklatásoknak, melyet ez nem érdemel. Ott és oly választásoknál, hol vesztegetések történtek és erre nézve bizonyítékok forog­nak fönn, legalább a vizsgálatot mindig el kell rendelnünk, mert a vesztegetés oly mételyt képezne köz­életünkben, melyet a legnagyobb szigorral kell kiirtanunk. Más tekintet alá jő a verekedések miatti pa­li*

Next

/
Oldalképek
Tartalom