Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-10

44 X. ülés 1861. apr. 24-kén. nász, kivált ha ez a jelen esethez hasonló csekélyebbszerü czivakodási esetet tartalmaz. Ha minden ily egyes esetben vizsgálatot rendelünk, következése az lesz, hogy a mely párt magát kisebbségben érzi, valamely szándékosan előidézett összezördülési ürügy alatt a választástól visszavonul és a többség vizsgálat általi zaklatását, ezzeli boszantását valamely alaptalan panaszszal mindig kieszközölheti. Én ettől a többséget óni kivánom. A verekedés miatti fönnforgó panasz, melyet a bukott jelöltnek pártja adott be, egészen alaptalan. Nagyobb figyelmet érdemel azon panasz, mely szerint több választó szavazati jogától fosztatott meg. Én nem bocsátkozom azon kérdés fölötti vitatkozásba, vájjon azok, kik panaszkodnak, csakugyan birtak-e a törvény értelmében szavazatjoggal ; az összeíró bizottmány a haszonbéres kertészektől megtagadta a szavazás jogát, a központi bizottmány azonban őket szavazatjoggal fölruházandónak ítélte ; helyesen-e vagy helytelenül az itt nem kérdés, kérdés csak az, vájjon azok, kik a választói összeírásban bennfoglaltattak, voltak-e gátolva joguk gyakorlatában. A helyszínén történt czivakodás miatt — az igaz — a panaszkodók óvást igtattak a jegyzőkönyvbe, melyből azonban kitűnik, hogy a választás folyama legkevésbbé sem volt háborítva vagy félbeszakasztva. De vájjon a panaszkodók mi lépést tettek a miatt, hogy a központi bizottmány által megadott szavazatjogot gyakorolják ? követelték-e a szavazatra bocsáttatást, vagy tiltakoztak-e elutasittatásuk ellen ? ha csakugyan igaz volna, hogy elutasíttattak. A választói jegyzőkönyvbe igtatott óvásban erről semmi sínes. A választási elnök bizonyítványában mondatik, miszerint őket azért nem bocsátotta szavazásra, mivel nem tudta, hogy a központi bizottmány által szavazatjoggal utólag fölruháztattak. Azonban ha figyelemmel vagyunk arra, mi az elnök bizonyítványából szintén kitűnik, hogy öt. i. azonnal lépést tett a központi választmány jegyzökönyvének elökeritésére, és ha figyelemmel vagyunk arra, hogy ezen jeg}?zökönyv délután 3 órakor már az elnök kezénél levén, általa azok, kik 3 órakor jelen voltak és igényelték a szavazatjog gyakorolhatását, szavazásra bocsáttattak, tekintve azt is, hogy a szavazás estéli 7 i

/

i óráig tartván, 3-tól 7-ig a panaszkodók kényelmesen szavazhattak volna, ha főnökeik indítására már előbb önkényt el nem hagyják a választási helyet : én ezen választást a törvénynyel teljesen megegyezőnek tartom, s Vidacs Jánost igazoltnak kivánom tekintetni. Csiky Sándor : Előre kell bocsátanom, hogy én is azon véleményben vagyok, mikép Vidacs János követtársunkat igazolt képviselőnek kell elismernünk. Panaszt leginkább két okból hallottam ellene fölemlíttetni. Az első, hogy verekedés volt. Már elö volt adva és kellő világosságra derítve, mikép azon verekedés, mely a választáskor előfordult, nem olyan volt, mely átalános zavart idézett volna elö ; mert itt egy embernek megszuratása és egynek megveretése említtetik ; és igy, ha egy embernek megvérezése, vagy két ember közt támadt veszekedés elég indoknak tekintetik arra, hogy a választást megsemmisítni vagy elhalasztani lehet és kell : akkor a hazában soha választást tartani nem lehetne; mert a kisebbségnek mindig érdekében állván az, hogy a választás elhalasztassék, ahhoz képest majd találna oly módot, mely által taktikából ily verekedést előidézzen a későbben többségre vergődés és uj választásnak reményében. Most az a kérdés, vájjon életveszély és a személyes bátorság megháboritása nélkül lehetett-e itt a szavazást folytatni ? A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az elnök elment a választók közé és fölszólította őket csendes maguktartására, ugy hogy minden békével folyt a szavazás és a választók szavazni képesek voltak és szavaztak is egész nyugodalommal esti 7 '/, óráig. Itt tehát verekedés nem lévén : a választást akár megsemmisíteni, akár iránta vizsgálatot rendelni nem lehet A másik ok, mely fólemlittetik az, hogy 353 szavazó választási jogának gyakorlatától elzáratott. Ez oly dolog, mely a központi választmányhoz tartozik és melyet annak idejében kellett volna bejelenteni ; ez azonban meg nem történt, a törvény rendeletének tehát e részben is elég volt téve ; mert az 1848-dik 5-dik törvényezikk 18 és 19 §. azt mondja, — miként azoknak, kik mint szavazók bejegyeztettek, névjegyzéke több napon át a választás helyén kiteendő azért, hogy ha valakinek valamely választónak bejegyzett egyén, akár személye akár választási képessége iránt észrevételei volnának, azokat megtehesse, és akkor, midőn azon észrevételek a középponti választmány előtt megtétettek és ez az ügyet megvizsgálván, kimondja, hogy a panasz alaptalan : szavazhat bátran minden szavazó; — de itt ez nem történt meg. Itt az összeíró választmány a mint el nem fogadta a szavazatképességet és azt be nem jegyezte, az illetők a középponti választmányhoz folyamodtak ugyan, s ez nekik állítólag a voksot meg is adta, de ebbeli határozata nem volt a választó bizottmánynyal közölve. Helyesen cselekedett tehát az elnök, hogy nekik szavazatot nem adott, mert ha adott volna, akkor törvény ellen cselekedett volna. En tehát Vidacs Jánost igazolt képviselőnek kivánom tekintetni. (Zaj. Szavazzunk !) Elnök : Kötelességünk mindenkit kihallgatni. (Halljuk!) Nyáry Pál: Igen csodálkozom azon, hogy midőn codificált törvényeink vannak , nem azok rendelkezéséhez tartjuk magunkat a végre, hogy némely nehézségeket megfejtsünk. Emlékeztetem a tisztelt házat, hogy itt két eset fordul elő, és két részre oszlik a panasz. Az egyik az, hogy a választók erőszakkal gátoltattak a szavazásban. Azt gondolom, az egyátalaban nincs bebizonyítva, hogy erőszak jött volna közbe, oly erőszak, mely által a választók gátolva lettek volna a szavazás gyakorlatában. A másik panasz, mely ennél sokkal fontosabb, abból áll, hogy azon 300 néhány szavazó, kik az összeíró bizottmány által nem voltak szavazatképeseknek nyilvánítva, de a törvény rendelete szerint föl voltak jogositva, és a központi bizottmánynak is be voltak jelentve : hogy ezek — ámbár a központi bizottmány őket képeseknek nyilvánította — nem bocsáttattak szavazatra. — Itt ezen esetben ki kell jelentenem azt, hogy ezen dolog egyenesen a választási elnököt illeti. Itt a választás helyessége mellett a körülmények és a választási elnök magatartása bizonyítanak. Az elnök ugyan is azt mondja, hogy nem bocsátotta az említett választó-