Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-30
XXX. ülés 1861. május 27-kén. 277 XXX. II1Í!JZA(IO!J LLhS» Május hó 27-én délelőtti 10 órakor. Elnök: A gyűlés megnyittatik. A mai jegyzőkönyvet Révész Imre jegyző ur vezetendi, a szólni akarókat ugyanazok jegyzendik, kik eddig jegyezték; Keglevich Béla jegyző ur a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesités végett fel fogja olvasni. Keglevich Béla gr. jegyző felolvassa a XXIX-ik ülés jegyzőkönyvét. Kulinyi Ferencz-: A múlt ülés alkalmával volt szerencsém a tisztelt ház előtt inditványozni, miszerint az adóbehajtás felett „indignatiónk" jegyzőkönyvileg fejeztessék ki; erre nézve van szerencsém kijelenteni, miszerint e szó: „indignatio" helyett— „közbotránykozás" kifejezéssel lehetne élni. Örményi Jósef: A közbotránykozás tény, s az nem lehet tulajdona sem egyes embernek, sem a háznak, sem a nemzetnek. Azt tartom, hogy a közbotránykozás szónak egészen más értelme levén, mint az indignatio szónak, s miután különben is az utolsó ülésben az indignatio szóban állapodtunk meg, nem volna helyes azt most más szóval cserélni fel. Patay István: Azon kérésem volna előttem szóló követtársunkhoz, méltóztassék az indignatio szót magyarra fordítani. Ürményi Jósef: Neheztelés. (Zaj.) Beőlhyi Zsigmond: Magam is osztom Ürményi képviselő társam véleményét, hogy a közbotránykozás nem fejezi ki tökéletesen az indignatiot, de mivel az latin szó, óhajtanám helyette e szavakat tenni: „a nemzet roszalását vonta maga után." Madarász Jósef: Tisztelt Ürményi képviselő ur azon előadása, hogy a közbotránykozásnak egy olvan ténynek kellene alapjául szolgálni, melyet .... (Közbeszólás: Nem ugy volt mondva!) Ürményi Jósef: Nem ugy mondtam. Madarász Jósef: Tehát roszul értettem és visszavonom szavamat és szólok csak azon tárgyra, váljon a tegnap előtti ülésben használt indignatio szót kifejezi-e ezen szó roszalás, vagy pedig közbotránykozás? Mintán arra igen helyesen emlékezhetünk, hogy a tegnapelőtti ülésben az indignatio szó volt tökéletesen elfogadva; s miután azt nem vagyunk képesek magyar szóval tökéletesen kifejezni, éh az indignatio szót megtartani óhajtanám; melynél „roszalás l< kissé szelídebb, a „közbotránykozás" pedig valamivel erősebb; (zaj; helyeslés; —• maradjon!) Bónis Samu: Én is azt tartom, hogy a „roszalás" kissé szelídebb mint az „indignatio", tehát ajánlanám helyette a „közkárhoztatás" szót. Deák Ferencz: Sokkal több és fontosabb dolog áll előttünk, mintsem hogy egyes kifejezés felett, mely az eszmét gyöngébben vagy keményebben fejezi ki, hoszasb vitatkozásba ereszkedlietnénk. Egyesítsük mind a két eszmét és mondjuk ki liogy: „ezen közbotránykozás t okozó tényeket a képviselő ház átalános nehezteléssel fogadta." (Helyes!) Elnök: Azalatt mig a jegyző ur a határozatot ehhezképest ki fogja igazítani, jelentést teszek az időközben hozzám érkezett iratokról: Szepesmegye közönsége fájdalmát fejezi ki a képviselő ház előtt néhai képviselőtársunk gróf Teleld László halála felett, feliratát ezzel zárván be: „„Honatyák! fájdalmatok nagy és méltó, mi híven osztozunk abban; de nektek nem szabad megrendülni, elcstigg-edni, mert felkent bajnokai vagytok azon nagy erkölcsi harcznak, melytől a nemzet létele függ. A fájdalom keserű ital, de csak a gyöngét lankasztja, az erősnek lelkét uj bátorsággal edzi meg. Folytassátok azért csüggedetlen kitartással a honlétele mellett magasztos küzdelmeteket, és legyetek meggyőződve, hogy veletek van a mindenható Isten és az egész nemzet, mely hazafiságtokra bizván legdrágább ereklyéinek megőrzését, bölcs föllépéstöket osztatlan helyeslésével támogatandja."" (Éljenzés.) Gyula város közönsége panaszt emel az iránt, hogy az adó behajtására kinevezett bizottmány katonai fedezettel a városban megjelenvén, annak lakosságát adófizetésre szólította fel, és katonai executióval Képv. ház napi. I. k. 70
