Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-26

198 XXVI ülés 1861. május 22-kén. törvény bureaucraticus hivatalnokaival hozatott be; elviselhetlen és folyton növekedő adók vettettek ki; a törvénykezés irtózatos drágán ós évekre terjedő lassussággal kezeltetett, a közbátorság hiányzott. Meg lön igérve a nemzetiségeknek az egyenjogúság, de ezt ugy értelmezték, hogy minden nyelve hazában elnyomatván, a német nyelv hozatott be mindenütt. (Ugy van!) Vallás tekintetében létesült a eoncordatum, és kiadatott a protestáns vallásuakuak az 1859. sept. pátens. Azon bécsi ministerek azt gondolván, hogy egyik alárendelt bureaueratia osztályával van dolga, merész kezekkel a vallás szentélyébe és százados jogaiba mertek nyúlni, de ekkor a hatalom, az e hazát lakó protestánsoknak vallásos ihlettség által edzett jellemén megtört. Hazánk hü fiai oly törvénytelen Ítélőszékek elé hurczoltattak és ezek által el is ítéltettek, melye­ket nem vezérlett a jog, az igazság és nem a politika hanem a boszu indoka. Vessünk fályolt a múltra; de hiába takartatik a legsűrűbb lepellel a vérző seb, — a sápadt arcz é könyteljes szem elárulja azt, és nekünk is vannak ily vérző sebeink, melyek oly határtalan merészséggé és oly könnyelműen ejtettek e nemzeten, és melyeket bizonyára mondom az oct. 20-ki pátens be nem gyó­gyít. (Ugy van!) Ez igen rövid vázlatban áll multunk; de mi tehát reménységünk a jövőben ? Ha bármily más nemzetnek ezen kérdés tétetnék, összeülnének annak bölcsei, összeírnának árku­sokat, eltöltenének sok időt mig ezen kívánalmakat fogalmazni birnák. Nálunk ez másképen van, mert ná­lunk ezen kérdésre a felelet minden egyes polgár keblében már fogalmazva van egy szóban, és ezen egy szó — a törvény. (Helyes!) Törvényes alkotmányunkat követeljük mi és ezen alkotmány által adott jogokat meg akarjuk osz­tani egyenlően, minden vallás és minden nemzetiségkülönbség nélkül e haza minden polgárával. (Ugy van! Helyes!) Trónokat látunk emelkedni, trónokat sülyedni, és mi okozá mindezt? talán a szövetkezett nagyha­talmasságok seregei. Nem, hanem egy eszme, mely mellett ki küzd, az győz, ki ellene, az porbahull, és ez a nemzetiségek eszméje, mely a hazaszeretettel oly szoros kapcsolatban áll. (Elénk helyeslés, Eljenzések.) Nem azon indokból akarjuk teljesíteni a nemzetiségek méltányos kívánalmait, hogy a kétes jövőből egymást fölhasználva bontakozzunk ki, és ezután egymás közt kisértsük meg az uralkodás pálmája utáni harczot; hanem azért, mert lelkünk mélyében meg vagyunk győződve arról, hogy csak ugy lehet ezen közös hazánk nagy, dicső és boldog, ha ennek létében találja egyszersmind biztosítva minden polgár, val­lása, nemzetisége és jóléte érdekeit, (Közhelyeslés.) Nem akarunk ezen igen fontos ügyben fukarkodni, vagy alkudozni, mert az egy ily nemzethez nem illik; meg akarjuk osztani egyenlően jogainkat, melyeket birunk, mennél többet senki sem kívánhat, senki nem adhat, mert ki többet igér mintsem maga bir, az csalni akar (Közhelyeslés.) Óhajtjuk őszintén, hogy a köztünk és Horvátország közt megszakadt hétszázados jó viszony ismét helyreállittassék. Kivánja ezt Horvátország, de kívánja ezt Magyarország érdeke is. Mert hazánk Horvát­ország nélkül egy gazdag nagy ország; de el van zárva a tengertől, mely ugyazonos a világkereskedéssel­Horvátország egyedül csak saját kereskedésére, saját erejére szorittatik, Mig ellenben ezen két ország szövetkezése által Magyarország összes kereskedése Horvátországon keresztül vonulna át, mely átvonulás nem olyan mint egy hadseregé, mert ez emészt, és néha pusztít, — hanem gazdagsággal és jóléttel árasztja el azon vidéket, melyen áthalad. De nem csak anyagi érdek, hanem a közösen töltött szép múltja is a két országnak, követeli ezen szövetkezést. (Ugy vant) És azért ez nem olyan ügy, melyet mint némely port néhány fogással megnyerni lehetne. Ez olyan, mint két igazbarát között megszakadt viszony, melyet csak egy őszinte gyöngéd kéz fűzhet ismét össze, melyet a roszakarat most ia gátolni igyekszik, és melynek avatván hozzájárulása csak kárt okozhat. (Helyes!) Figyelmeztetjük azért azon társországokat és testvér nemzetiségeket, melyekkel karöltve a nagy jövő elé indulni kívánunk, hogy ugy tekintsenek némely nyilatkozatokra, mint a bajos azon habokra, melyek könnyüségük miatt a bajóba becsapnak ugyan, de miattok azért a hajó nem sülyed el. (Közhelyes­lés; éljenzés.) Óhajtjuk továbbá alkotmányunk helyreállítása által az adó tetemes leszállítását; a törvénytelen indirect adók és monopóliumok megszüntetését; az örök időkre eltörlött urbériséggel rokon természetű birtoklások és kisebb királyi haszonvételeknek, illő kárpótlás általi megváltását. A szent István koronája alatti országok minden lakóival együttesen, testvéri egyetértésben akarjuk élvezni jogainkat; megvédendjük a korona fényét vérünkkel ha kell, és alkotmányunkhoz szorosan ragasz kódunk. Hogy ezen alkotmány jogosan a mi tulajdonunk, ezt telyesen kimeritőleg elvitázhatlanul mutatja fel e hazának, és a világnak, Pest belvárosa általunk mélyen tisztelt képviselőjének a ház asztalára letett indítványa. Pártolom teljesen annak szövegét; alakjára azonban az az észrevételem, hogy addig, mig Erdély, Horvát-, és Tótország, Fiume és a Határőrvidék képviselőinek az itteni megjelenés lehetővé nem tétetik és ez által a korona területi integritása elismerve nem leend; addig mig alkotmányunk elismerése által, törvényeink integritása helyreállítva nem lesz, addig ezen társország és testvérvidékek képviselőinek hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom