Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-25

164 XXV. ülés 1861. május 18-kán. a képviselő házzal Teleki László gr. képviselő halála fölött. Hasonlókép Makó városa közönsége is e gyászos eseményből eredő fájdalmas érzetét tudatja a képviselőházzal, és azon határozatát, mely szerint hatóságilag két heti gyászt visel. — Szegedvárosa közönsége szintén hasonló érzelmeit közli a tisztelt képviselőházzal, a boldogult képviselő halálának emlékét jegyzőkönyvbe iktatta, Szeged egyik ntczáját nevéről nevezte el, skéri a képviselőházat, hogy a dicsőültnek eszméit— végrendelet gyanánt tekintve — valósítani törekedj ék, Szeged népére e részben mindenkor bizton számithatván ; (Zajos tetszés-nyilatkozatok). Tordamegye állandó bizottmánya hozzám intézett levelében a tisztelt képviselőházhoz intézett föliratát terjeszti elő, melyben az, az Erdélynek Mao-yarországgali egyesítése iránti törvényeknek mielőbbi foganatosítását, ugy szintén követeinek a magyar országgyűlésre leendő meghivatásának eszközlését kérvén, legvégül azon kérést terjeszti a tisztelt képviselőház elé, miszerint román atyánkfiai összes és átalános kívánságuk s innen kifolyó teljes megnyugtatásuk érdekében a közös országgyűlésen külön törvényczikkelyekben nyilvánítsa ki azt, hogy e haza minden nemzetei — s igy aromán nemzet is — egyenlő polgári jogokkal bírnak, (átalános zajos helyeslés) akülön nemzetiségek nyelvkérdései külön törvények által biztosíttassanak, s végre hogy azon törvények hazánk törvényei között más, — jelesen a román nemzetre nézve sérelmesek, név szerint töröltessenek el. (Helyes!) Az erdélyi hatóságok részéről több hasonló értelmű levelek érkezvén, azokat a tisztelt ház a tüzetes tárgyalás előtt kinyomatni s a tagok közt kiosztatni rendelte; úgy hiszem, hogy e föliratra nézve is az lenne elhatározandó. (Helyes !) Makóvárosa közönsége a törvénytelen adóknak katonai erővel eszközlésbe vétetni szándoklott behajtása ellenében orvoslásért könyörög Több hasonló kérvénynyel együtt az adóügy tüzetes tárgyalásánál figyelembe lesz veendő. —• Lubló kerületének számos választói fájdalmasan értesülvén, hogy képviselőjük Tizedy Miklós megválasztása ellen beadott kérvényük elkésvén, többé figyelembe nem vétetett, irataikat visszaküldetni kérik. Miután ama folyamodás nem vétethetett figyelembe, az illető hatóság utján talán visszaküldethetik. (Helyes!) Most következik a napi rendre kitűzött tanácskozás folytatása. Tessék — jegyző úr — a következő szólót fölszólitani. Lónyay Menyhért: Midőn azon kilátás nyílt meg az ország előtt hogy országgyűlésünk, még pedig az 1848-iki törvények alajsján összehívandó és igy a népválasztásból eredő országgyűlésünk leend, sok szép remények köttettek azon eredményekhez, melyeket az országgyűlés által kivinni sikerülend. Megvallom én nem tartozom azok közé, kik vérmes reményeket tápláltak és nagy eredményeket vártak, s az utóbbi napokban kifejlett körülmények mindinkább meggyőztek arról, hogy a jelen országgyűlésünk által elérhető eredmények inkább erkölcsi hatásúak fognak lenni. De erkölcsi eredmény tekintetében nagy fontosságúnak hiszem jelen tanácskozásainkat; mert azon nevezetes történeti ténynek, melyet őseink századokon át annyiszor következetesen, szóval, tettel és ha kellett, fegyverrel is érvényesítettek, melyet a jelen nemzedék a legsúlyosabb körülmények között magáénak vallott, mely az utolsó hónapok alatt a nemzet minden lehető módon nyilvánuló meggyőződésévé kövesült, az országgyűlésnél fog az ország nevében határozott kifejezést adni, s ez más nem lehet, mint alkotmányunk és szentesitett törvényeinkhezi osztatlan, és szilárd ragaszkodás (Közhelyeslés!). De más fontos eredménye tanácskozásunknak az; hogy hazánk jogállapotáról az eszmék tisztán fognak állani benn a hazában, Ausztriában, és miután hála Istennek! a magyar kérdés Európa figyelmét magára vonta, Ausztrián kivül is alkalom adatott ezen vitatás által megczáfolni mindazon rágalmakat, melyek ellenünk évtizedek óta szórattak, el fogja oszlatni azon álfogalmakat, melyek elleneink által annyiszor ismételtettek, hogy majdnem átalánossá váltak. Szabad legyen reménylnünk, hogy azon ünnepélyes nyilatkozatok, melyek itt általunk az ország s világ színe előtt az ország nevében tétetnek, az annyit szenvedett, s annyira félreismert nemzet barátainak számát neveljék, elleneiét kevesbítsék. Az álfogalmak, melyek ellenünk fölállittatnak, leginkább a következők. (Halljuk!) Magyarország Ausztriától minden áron el akar szakadni, valóságos subversiv és forradalmi politikát követ. Ezt el akarák hitetni mindenütt, hol Ausztriának fennállása, az európai sulyegyen egyik föltételeként tekintetik. Erre megingathatlan logikával s mindenütt a törvényekre és szerződésekre hivatkozva fényesen megfelelt nagy hazánkfia Deák Ferencz. Ismerje el, tartsa meg és tisztelje az uralkodó mindenekben szentesitett törvényeinket és alkotmányunkat : akkor a kétoldalú szerződés mindnyájunkra nézve kötelező leend. — Mi most nem kívánunk többet, de viszont nem kívánhatunk kevesebbet. Midőn Európa minden államaiban a forradalmat és forradalmi irányt látjuk elterjedve, akkor csak két nemzet van, mely valóban monarchieus. —- Az angol uralkodó nyugodtan ül trónján, mig nemzete törvényeit szentül megtartja; a történet fényesen igazolá, hogy azt, ki Szent István koronájával törvényesen megkoronázva törvényeit és alkotmányát megtartá, és a koszorús költő e szavaival szólva: „a legelső magyar ember a király," mint ilyen, a magyar érdekek első védője és előmozdítója volt, a tisztelet és dicsőség osztatlan nyilvánítása környezé. Hogy e nemzet annyi törvénytörés, annyi méltatlan szenvedés után is a pragmatica sanctiora hivatkozik; mutatja, hogy nem subversiv, de monarchieus, sőt mondhatni, conservativ jellemű. Ily nemzettel jogai fölött alkudni nem lehet, de azokat egész épségükben elismerni kell; visszaköveteljük azokat egész épségükben, sőt a szomorú csalattatások után uj garantiákat kívánunk, ós lelni is fogunk, mikor ? az csak az idő kérdése. (Helyes! Ugy van!)