Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.
1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz
- 3 -3, elváltozások nyomán várható, hogy fokozatosan kialakulnak a valós munkaerőpiaci bérek, oldódnak a különböző metszetű kereseti arányokban meglévő feszültségek, a bérek színvonala jobban tükrözi majd a munkaerő (a képzettség és készség) társadalmi-gazdasági értékét, az egyéni és csoportos munkateljesítmények különbségeit. A kormány programszerűen fokozatosan meg kívánja szűntetni a költségvetési szféra - mindenekelőtt az oktatás, a közművelődés, az egészségügy, a központi és helyi államigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás - intézményeinél az elmúlt időszakok elhibázott bérpolitikája miatt kialakult súlyos kereseti lemaradásokat és aránytorzulásokat. E területen az állam közvetlen bérpolitikai szer-epe nem csökkenthető. A bérgazdálkodás kötöttségeinek oldásával (az ún. bérliberalizálással) kapcsolatos tapasztalatok egyelőre ellentmondásosak. 1989-ben folytatódott a vállalatok közötti bérverseny, a bérfelhasználást gyakorta továbbra sem alapozták meg valós teljesítmények. Az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott maximális (10 %-os) éves bérköltség növelési mértéket jelentős szóródás mellett, várhatóan mintegy 2000 gazdálkodó szervezet fogja meghaladni. A kormány úgy véli, hogy egy teljesítménykövetelményekhez kötött, átgondolt vállalati bérpolitika kialakulását előmozdítja, ha a vállalati költségek növekedésének az árakba történő áthárítása elé fokozatosan korlátot állít a fejlődő piac és a pénzügyi rendszer, a ráfordítások csökkentését a tulajdonosi érdekeltség támasztja alá és az intézményesített érdekegyeztetés kíszámíthatóvár teszi a társadalmi partnerek magatartását. A kormány a következő három évben tovább kívánja folytatni a bérmechanizmus teljes liberalizálását célzó lépéseket, lebontva a bérekkel való gazdálkodás utolsó adminisztratív kötöttségeit is. E lépések a bérliberalizáció két alapvető feltételelének együttes megteremtését, szisztematikus munkával történő kiépítését célozzák. E feltételek nélkül ugyanis a bérgazdálkodás célbavett, tel-