Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-271 • Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról

- 5 6. A Magyar Köztársaság ugyanakkor maga is teljes mértékben tiszteletben tartja más államok szuverenitását, s békevágyától vezérelve elutasitja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét. Az emberiség előtt álló problémák megoldása a nemzetek összefogását igényli. A népek a világ megosztottsága helyett keresik a közeledés lehetőségeit s elfogadják a békés egymás mellett élés elvét. A Magyar Köztársaság azonosulva e törekvésekkel és elvekkel, együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Az első és második világháborút követő békeszerződések nyomán kialakult európai határok realitását - tekintettel a világpolitikai erőviszonyokra, szövetségi rendszerünkre - nem lehet kétségbe vonni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kialakult sajátos nemzetiségi viszonyokra ne kellene fokozott figyelmet forditani. Ezért az Alkotmány is rögziti, hogy a határainkon tul lévő magyarság tekintetében az anyaország jelentős szerepet kivan betölteni. Különösen indokolják ezt azok a közismert tények, amelyek egyes környező országokban a magyar nemzetiségűek helyzetét az utóbbi időben egyre kedvezőtlenebbül befolyásolják. 7. Korunk egyik jelentős és haladó jelensége az egyes népeknek és országoknak a kölcsönös egymásra utaltság alapján történő közeledése. Ez mutatkozik meg az enyhülési folyamatban, a nemzetek, országok közötti együttműködést szolgáló nemzetközi konferenciák egyezményeiben, magas szintű nemzetközi szabályokban is. A Magyar Köztársaság állama elemi érdekének tekinti, hogy részt vegyen, kezdeményezője is legyen a fenti folyamat továbbhaladásának, és erről azzal is tanúbizonyságot tesz, hogy jogrendszerét a nemzetközi jog úgynevezett általánosan elismert szabályaihoz alakitja. Az alkotmányos garancia ez esetben azért igen