Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.
1985-271 • Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról
- 4 A Javaslat a pártok alapvető rendeltetését a népakarat kialakításában és kinyilvánításában jelöli meg. így e rendelkezés is illeszkedik a népfelség elvét kibontó alkotmányos szabályok sorába. Az elmúlt évtizedekben szoros kapcsolat jött létre a párt és állami széfvek között, feladataik és hatásköreik gyakran keveredtek. Indokolttá vált a pártok és az állam szétválasztásának Alkotmányban való rögzitése. E szétválasztás akként jelenik meg, hogy a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat, nem irányithatnak semmiféle állami szervet. E garanciális rendelkezés biztositékául a Javaslat összeférhetetlenségi szabályokat állapit meg. A legtöbb ország alkotmánya tartalmaz rendelkezéseket arról, hogy valamely állami tevékenység pártatlan, a napi politikai befolyásoktól mentes gyakorlása érdekében, mely közhatalmi tisztségeket betöltő személyek tekintetében szükséges kimondani azt, hogy kizárólag hivatásuknak éljenek és ne folytassanak politikai tevékenységet. A Javaslat ezen a helyen csak általános szabályt állapit meg, a konkrét tiltó rendelkezéseket - pl. az alkotmánybírák vagy a birák esetében - az Alkotmány más fejezetei vagy külön törvények mondhatják ki. 4. A Javaslat a szakszervezetek megváltozott helyzetére és lényegi funkciójára tekintettel csak a munkavállalók érdekvédelmét - és képviseletét - emeli ki. Nem tekinti szakszervezeti feladatnak - szemben a hatályos Alkotmány rendelkezésével - a néphatalom védelmét és erősitését. 5. A Magyar Köztársaság szuverén állam. Kötelessége biztosítani azt, hogy e szuverenitás minden korlátozástól mentes, csorbítatlan legyen. Meg kell teremtenie mindazon politikai, gazdasági, jogi, katonai és más feltételeket, amelyek birtokában a nép szabadsága és hatalma, az ország függetlensége, valamint területi sérthetetlensége maradéktalanul érvényesül.