Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-271 • Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról

-ioe­- 3 ­­2. Szükség van ugyanakkor arra, hogy az Alkotmány szóljon a köztársaság jellegéről. E körben a társadalom által támogatott alapértékek megfogalmazására célszerű törekedni. Ilyen alapérté­kek: a függetlenség, a demokrácia és a jogállamiság. Alkotmányunk nem kivanja meg az állampolgároktól, hogy kizárólag a polgári vagy a szocialista értékeket fogadják el; e két értékrend eltérő és közös értékei egyenlő alkotmányos elismerésben részesülnek. A népfelség elvét önti formába az a rendelkezés, mely sze­rint' a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. A nép a ha­talmát a választott helyi, területi tanácstagok, az országgyűlési képviselők utján, vagy közvetlenül /népszavazással, népi kezdemé­nyezéssel, társadalmi vita során stb./ gyakorolja. A néptől származtatott, demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlen bármilyen erőszakos, egyeduralmi törekvés. Ezzel szemben nyújt védelmet a javasolt szabály, amely tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irá­nyuló magatartást. Nem ütközik e rendelkezésbe természetesen az, ha valamely szervezet az alkotmányos szabályok tiszteletben tar­tásával törekszik a hatalom megszerzésére vagy akár egyedüli gya­korlására. 3. A társadalmi-politikai változások meghaladottá tették azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának ve­zető szerepét alkotmányosan rögziteni kell. E helyett a többpárt­rendszer kereteit szükséges jogi eszközökkel kijelölni. Az egyesülési jogból fakadóan hazánkban a pártok szabadon alakulhatnak és működhetnek a jogrend tiszteletben tartásával. Bejegyzésüknek és tevékenységüknek nem lehet akadálya az sem, ha alapszabályukban a szocialista fejlődéstől eltérő irányt rögzíte­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom