Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

- 19 ­Ha a Minisztertanács által a benyújtott óvással kapcsolatban hozott döntéssel a legfőbb ügyész nem ért egyet, indítványozhatja az Alkotmánybíróságnak az adott jogszabály vagy állami irányitás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálatát. A Javaslat tehát a legfőbb ügyész számára két lehetőséget is biztosit az Alkotmánybíróság normakontroll hatáskörében történő eljárásának kezdeményezésére. A legfőbb ügyész ugyanis közvetle­nül, illetőleg az előbb ismertetett módon, az általános törvé­nyességi felügyelet körében biztositott ügyészi jogok gyakorlá­sát követően is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve annak eljárását. A 41-42.§-hoz Az Alkotmánybíróságnak a jogszabály - törvény kivételével ­és az állami irányitás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének megszüntetése érdekében igen széleskörű jogosultsággal rendelke­zik. A Javaslat attól függően határozza meg e jogosultságokat, hogy az alkotmányellenesség egyszerű módosítással "orvosolható-e" vagy sem. Ha a jogszabálynak vagy az állami irányitás egyéb jogi esz­közének alkotmányellenessége módosítással nem szüntethető meg, hanem helyette uj jogszabálynak vagy állami irányitás egyéb jogi eszközének kibocsátása az indokolt, az Alkotmánybíróság a jogsza­bályt vagy az állami irányitás egyéb jogi eszközét megsemmisíti. Ha az alkotmányellenesség csak egyes olyan rendelkezésekkel kap­csolatban áll fenn, amelyeknek megsemmisitése a jogszabály vagy az állami irányitás egyéb jogi eszközének gyakorlatban való al­kalmazását lényegesen nem befolyásolja, akkor csak e rendelkezé­seket semmisiti meg az Alkotmánybíróság. Ha a gyakorlatban rendszeresen alkalmazott, tehát a társa­dalmi viszonyok szabályozása szempontjából nélkülözhetetlen jog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom