Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

-262.­- 20 ­szabálynak vagy állami irányitás egyéb jogi eszközének - kisebb jelentőségű, egy-egy rendelkezésével kapcsolatos - alkotmányelle­nességét állapitja meg az Alkotmánybíróság, meghatározott határ­idő megjelölésével, az alkotmányellenesség megszüntetése (módosi­tás) érdekében a jogszabályt vagy az állami irányitás egyéb jogi eszközét kibocsátó szervhez fordul. Előfordulhat olyan eset ,hogy az alkotmányellenesség azért áll be, mert bár a jogszabály vagy az állami irányitás egyéb jogi eszköze a társadalmi igényeknek megfelelően szabályozza a társadalmi viszonyokat, viszont a társadalmi viszonyok fejlődését a szabályozás terén az Alkotmány nem tudta még követni, és ezért az Alkotmány szorul módositásra. Ebben az esetben értelemszerűen nem indokolt az igy alkotmányellenessé vált jogszabályt, vagy állami irányitás egyéb jogi eszközét megsemmisíteni, illetőleg módositani, hanem a jogszabály vagy az állami irányitás egyéb jogi eszköze alkotmányellenes rendelkezésének végrehajtását cél­szerű felfüggeszteni. A felfüggesztett rendelkezést az ujabb in­tézkedésig - a példa esetében az Alkotmány módosításáig - nem le­het alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a körülményeket mérlegelve dönthet ugy is, hogy az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtásának felfüg­gesztése mellett kötelezi a jogszabályt vagy az állami irányitás egyéb jogi eszközét kibocsátó szervet az alkotmányellenességet megszüntető módositásra. Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi funkciója érvényesülé­sének garanciáját jelenti az, hogy az alkotmányellenesség megál­lapítása esetén a megsemmisítésről vagy a felfüggesztésről szóló határozatát az Alkotmánybíróság közzé teszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben az állami irányitás egyéb jogi eszközét közzé tették. A határozat nyilvánosságra ho­zatala preventív szempontból is komoly jelentőséggel bir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom