Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.
1985-243 • A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat és indokolása
-2/Í2.INDOKOLAS a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslathoz i. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Polgári és a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: Egyezségokmány), amelyet hazánkban az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet hirdetett ki, kimondja, hogy mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, ideértve a saját országát is. Ez a jog csak törvényben meghatározott olyan korlátozásnak vethető alá, amely az állam biztonságának, a közrendnek, valamint mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges. . Jogrendszerünknek e kérdéseket szabályozó hatályos normái nincsenek maradéktalanul összhangban az Egyezségokmánnyal. Ezen jogosultságot jelenleg törvényerejű rendelet és belügyminiszteri rendelet szabályozza. Ez a szabályozási mód nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek sem, amely kimondja, hogy állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit — így a külföldre utazás és az útlevél kiadás feltételeit — törvényben kell szabályozni. Nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkvégrehajtása érdekében az állampolgárok igényeit messzemenően figyelembe vevő szabályozásra való törekvés érvényesül a Javaslatban. A Javaslat elsődlegesen a külföldre utazással kapcsolatos szabályokat állapítja meg és ezt követően rendelkezik az útlevélről, mivel e jog gyakorlásának csupán eszköze az útiokmány. II. RÉSZLETES LNDOKOLÁS Alapvelő rendelkezés 1. §-hoz Az Egyezségokmánnyal összhangban a Javaslat egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a külföldre utazáshoz, a hazautazáshoz és az útlevélhez való jog alapvető emberi jog, amely kizárólag az ebben a törvényben foglaltak szerint korlátozható. Korlátozó rendelkezések 2. §-hoz Akorlátozó rendelkezések összhangban vannak az Egyezségokmányban foglalt lényeges feltételekkel. A korábbi szabályozástól eltérően a Javaslat konkrétan meghatározza ezen rendelkezések alkalmazhatóságának időtartamát is. A korlátozó rendelkezések elsősorban a büntetőeljáráshoz, illetőleg a büntetés végrehajtásához kapcsolódnak. Nem utazhat külföldre a büntetőeljárás befejezéséig az, akivel szemben három évi szabadságvesztésnél" súlyosabb büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás. E korlátozás két feltétel együttes fennállása esetén alkalmazható: kizárólag szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban és abban az estben, ha a bűncselekmény büntetési tétele a három évet meghaladja. Erre azért van szükség, mert tartani lehet attól, hogy az elkövető a külföldre utazással kivonja magát az eljárás alól. Ez indokolja azt is, hogyne utazhasson külföldre az elítélt, ha még nem töltötte le a szabadságvesztés büntetését, illetve annak végrehajthatósága még nem szűnt meg. A Javaslat az Egyezségokmánnyal összhangban nem teszi lehetővé annak a kiutazását sem, aki olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. Ez a korlátozás azonban csak meghatározott ideig tartható fenn. Garanciális jelentősége van annak, hogy biztosított a különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fennállása felülvizsgálatának a lehetősége. A Javaslat a külföldre utazást alapvető emberi jognak tekinti, amely jogot csak fontos érdekből lehet korlátozni. A honvédelem érdeke viszont megkívánja, hogy senki se vonhassa ki magát a honvédelmi kötelezettség teljesítése alól. Ezen érdekeket szem előtt tartva a Javaslat e kérdéskörben két változatot tartalmaz. Az „A" változatban az emberi jogok, a „B" változatban pedig elsősorban a honvédelmi érdekek érvényesülnek. Kizáró ok fennállása esetén az eljáró szervnek nincs lehetősége a mérlegelésre, az útlevél iránti igényt el kell utasítania. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a külföldre utazás a korlátozás időtartama alatt humánus okból indokolt lehet (pl.: külföldön élő hozzátartozó súlyos betegsége vagy halála). Erre ad lehetőséget a Javaslat oly módon, hogy kizáró ok fennállása esetén, méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel, kivételesen, korlátozott területi és időbeli érvényességű, egyszeri külföldre utazás engedélyezhető. Az útlevél 3. §-hoz Az útlevél hatósági igazolvány, amely a magyar állam tulajdona. Területi érvényessége a világ összes országára szól, és a külföldre utazás során külföldön és belföldön a személyazonosság és az állampolgárság igazolására szolgál. Az útlevélben elhelyezett fényképhez képest az útlevél birtokosának külsejében olyan változás következhet be, amely a személyazonosítást nem teszi 7
