Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-241 • A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat és indokolása

-Í.OÍINDOKOLAS a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslathoz i. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: Egyezségokmány), amelyet az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet hirdetett ki, a mozgásszabadságot, ezzel összefüggésben a kivándorlást és a hazatérési olyan alapvető emberi jognak tekinti, amelyet az egyes államok jogalkotásában csak törvényben lehet korlátozni. Jogrendszerünk e kérdéseket szabályozó normái azonban nincsenek megfelelően összehangolva az Egyezségokmány szabályaival, a korlátozó rendelkezések köre szélesebb a megengedhetőnél és törvénynél alacsonyabb szintű jogforrásokban jelenik meg. Ez számos problémát okoz az állam és az állampolgár kapcsolatában, de zavaróan hat a Magyar Állam nemzetközi kapcsolataiban is. Sürgető igénnyel vetődik fel tehát a törvényi szintű szabályozás megvalósítása, nemzetközi jogi és belső jogi kötelezettségeink összehangolása. A külföldiek letelepedését (bevándorlását) a hatályos jogszabályok családegyesítés vagy más méltányolható okból eddig is lehetővé tették. Az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás alapvetően összhangban volt az Egyezségokmányban megfogalmazott elvekkel. Indokolt azonban a bevándorlás szabályainak korszerűsítése. A javaslat a bevándorlás lehetőségét nemzeti érdekcink védelmével és a nemzetközi gyakorlattal összhangban szabályozza. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS Alapvető rendelkezések 1. §-hoz Az Egyezségokmánnyal összhangban a Javaslat a kivándorlás és hazatérés jogának szabad gyakorlását, illetve e jog kivételesen, az c törvényben történő korlátozásának a lehetőségét mondja ki. Mivel a kivándorlás alapvető emberi jog, nem engedhető meg, hogy e Javaslatban meghatározottakon túl azt más jogszabály egyéb —- esetleg anyagi feltételekkel — korlátozza. Ezért a külön törvényben megállapított mértékű illetéken kívül, további anyagi feltételek kikötését kizárja. A magyar állampolgár kivándorlásával és hazatérésével ellentétben a Javaslat a külföldi részére nem biztosítja alapvető jogként a bevándorlás lehetőségét, hanem azt engedélyhez köti. A külföldi fogalmának törvényi meghatározásából következik, hogy a bevándorlási szabályok csak arra alkalmazható, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Külföldinek kell tekinteni tehát a hontalant is. Kivándorlás 2. §-hoz A kivándorlás alanyi jogon illeti meg a magyar állampolgárt, így a hatályos szabályozással ellentétben azt nem kérelmezni, hanem csak bejelenteni kell. A Javaslat a bejelentést személyes megjelenéshez köti, amelynek célja a személyazonosítás. A kivándorlási szándék bejelentésének mellékleteit más, magas szintű jogszabályok rendelkezéseivel összhangban határozza meg. így mellékelni kell a köztartozásra vonatkozó nyilatkozatot, katonai szolgálatot teljesítő hadköleles esetében a honvédelmi miniszter hozzájárulását, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy kivándorlásakor, illetőleg itthonmaradásakor a bíróság határozatát vagy a gyámhatóság jóváhagyását. Amennyiben a kivándorlásnak törvényi akadálya van, ezt az államigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelően, határozatban kell közölni. Ha ilyen akadály nincs, a bejelentő a kivándorlásával összefüggő ügyei intézése érdekében írásbeli értesítést kap. - - 3. §-hoz Mivel a kivándorló külföldön való letelepedés céljából hagyja el az országot, a társadalom és a saját érdeke is megkívánja, hogy jogviszonyait ennek megfelelően rendezze. A Javaslat ezért tartalmazza a kivándorlási jogosultság bejegyzésének valamennyi feltételét, amelyeket a kivándorolni szándékozónak együttesen kell teljesítenie. A kivándorlási szándék bejelentése és a jogosultság bejegyzése, valamint a bejegyzés és a célország bevándorlási engedélyének megszerzése között adott esetben hosszabb idő telhet el, amely alatt a kivándorlást kizáró ok keletkezhet. Erre tekintettel a Javaslat lehetővé teszi a kivándorlási jogosultság bejegyzésének megtagadását, illetőleg visszavonását, amelyet határozatban kell közölni. 4. §-hoz A Javaslat a kivándorlás törvényi akadályait és a korlátozás időtartamát a legalapvetőbb társadalmi és egyéni érdekek védelmében az Egyezségokmánnyal összhangban határozza meg. így a szabadságvesztés büntetését még le nem töltött, továbbá súlyos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás alatt álló személy kivándorlását tiltja. Nem teszi lehetővé annak a kivándorlását sem, aki a köztartozását nem fizette meg, vagy azt arra alkalmas módon nem biztosította (pl.: külföldről valutában történő teljesítésre való kötelezettség-vállalással). A haza védelme minden magyar állampolgár alkotmányban rögzített kötelezettsége. Ezért a honvédcl6