Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-241 • A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat és indokolása

-ÍL©3­mi érdekeket szem előtt tartva nem vándorolhat ki az a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles, aki nem kapta meg ehhez a honvédelmi miniszter hozzájárulását. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvő­képes személyek érdekének védelme megkívánja, hogy a bíróság vagy a gyámhatóság határozata alapján meg­akadályozható legyen a kivándorlás, ha az az érdekei­kel sérti. A Javaslat az Egyezségokmánnyal összhangban nem (eszi Ichetővéannakakivándorlásálscm,aki olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez külö­nösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. Ez a korlátozás azonban csak meghatározott ideig tartható fenn. Garanciális jelentősége van annak, hogy biztosí­tott a különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fenn­állása felülvizsgálatának lehetősége. Hazatérés 5. §-hoz Az Egyezségokmány szerint senkit sem lehet meg­fosztani attól a jogától, hogy saját hazájába visszatér­hessen. A Javaslat ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a külföldön élő magyar állampolgár érvényes ma­gyar útlevelével külön engedély nélkül, bármikor haza­térhet. Ez a joga nem korlátozható. Aki hazatéréshez érvényes útlevéllel nem rendelkezik, erre vonatkozó igényét a külképviseleten jelentheti be. Ha az útlevél kiadása törvényi akadályba ütközik, a Javaslat szerint ez esetben is lehetővé válik a hazaté­rés, mivel a külképviselet hazatérési igazolvánnyal lát­ja cl az ilyen magyar állampolgárokat. Ahazatérlniagyarállanipolgár helyzetének rende­zése, így személyi igazolvánnyal és egyéb igazolásokkal való ellátása érdekében a Javaslat harminc napon belü­li jelentkezési kötelezettséget ír elő. líevándorlás 6. §-hoz Az alapvető rendelkezések szerint a bevándorlás engedélyhez kötött. Az eljárás megindítását a beván­dorlási kérelem előterjesztésével a külföldi kezdemé­nyezheti. A személyes benyújtás a személyazonosítás szempontjából szükséges. Általános szabályként a kérelmet a külföldi állan­dó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani, ugyanakkorin­dokolt biztosítani a kérelem magyarországi benyújtásá­nak lehetőségét is. A kérelem körültekintő elbírálására az államigaz­gatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott harminc nap nem elegendő, ezért a Ja­vaslat erre kilencven napol biztosít. Ez megfelel a nem­zetközi gyakorlatnak. A külföldi bevándorlása a Javaslat szerint akkor engedélyezhető, ha annak az c törvényben meghatáro­zott akadálya nincs. Ez esetben a döntésről a kérelme­ző írásban értesítést kap. A bevándorlási kérelem eluta­sítását határozatban kell közölni, amelynek tartalmaz­nia kell az elutasítás törvényi alapját és indokát. A Javaslat a nemzetközi gyakorlatnak megfele­lően a letelepedési célú beutazást vízumhoz köti. Az ilyen beutazásokra a vízummentességi egyezmények sem vonatkoznak. Az érvényes bevándorlási engedély alapján a vízumot az illetékes magyar külképviselet ál­lítja ki. Nincs szükség a vízum felvételére abban az eset­ben, ha a külföldi bevándorlás iránti kérelmét Magyar­országon nyújtotta be és azt engedélyezték. 7. §-hoz Abevándorlás törvényi akadályai alapvetően össz­hangban vannak az Egyezségokmányban megfogalma­zott korlátozásokkal, valamint hazánk társadalmi, gaz­gadági érdekeivel. A Javaslat egyrészt megállapítja az abszolút kizáró okokat. Ezek bármelyikének fennállá­sa esetén a kérelmet el kell utasítani. Az Egyez­ségokmány szó szerinti szövegét átvéve nem teszi lehe­tővé annak a bevándorlását, akinek a letelepedése alapvelő érdekeket sértene. Külön is kiemeli a Javaslat a súlyos bűncselekményt elkövetőket, illetőleg a bűnö­ző életmódot folytatókai, tekintettel kiemelkedő társa­dalomra veszélyességükre. A bevándorlás kategorikus akadályai mellett a Ja­vaslat olyan korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek esetében az elbíráló szervet mérlegelési jog il­leti meg. Társadalmi, gazdasági érdekeinkkel nem áll össz­hangban az olyan külföldiek bevándorlása, akiknek a megélhetése, lakása nem biztosított. Ugyanakkor a Ja­vaslat engedélyezhetővé teszi az olyan személyek kérel­mét, akiknek a megélhetési vagy lakáslehetőségei átme­netileg az átlagos magyarországi szintet ugyan nem érik cl, de bevándorlásukat pl.: családegyesítés vagy más méltányolható okok indokolják. A külföldi kiutasítása az állam és közbiztonság érdekének sérelme esetén al­kalmazható. A javaslat azonban emberiességi szem­pontokat figyelembe véve lehetőséget biztosít, hogy egyéni mérlegelés alapján a korábban kiutasított kül­földi bevándorlási engedélyt kaphasson. A Javaslat szerint megtagadható a bevándorlási engedély attól a külfölditől, akmek a társadalmunkba való beilleszkedése nem várható. Ezt a döntést megala­pozhatja pl.: a kérelmező teljes iskolázatlansága, szak­képzetlensége, továbbá a magyar nyelv, a magyar hagyo­mányok és szokások ismeretének hiánya vagy ha a külföldi életvitele, a magyar társadalom demokratiz­musával ellentétes nézetei és az engedélyezést méltá­nyolható körülmények nem indokolják. 8. §-hoz A Javaslat szerinti személyi igazolvány a külföldit állandó itt-tartózkodásra jogosítja és a személyi adata­it tartalmazza. 9. §-hoz A Javaslatnak megfelelően a bevándorlási enge­dély, illetve az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány a bevándorlást kizáró ok felmerülése esetén 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom