Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.
1985-76 • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat és indokolása
16 alany által végzett tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül-e közömbös, hogy arra a Ptk. mely szerződési típusa alapján kerül sor. A Javaslat tételesen sorolja fel mindazokat a más — így pl. a számvitel rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló — jogszabályokat, amelyek az adókötelezettség részét képező egyes kötelezettségeket meghatározzák. A Javaslat szerint az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és megszüntetésének napjáig tart, ez azonban nem érinti a korábban végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelem adókötelezettségét. Ha az említett külön jogszabályok szerint az egyes kötelezettségek már a szervezet létrejöttéhez kapcsolódnak, akkor aszerint kell eljárni. Ugyancsak nem érinti az adókötelezettséget, ha az adóalany a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül folytatta. a tv. 2. §-ához A Javaslat tételesen határozza meg az 1. § szerinti vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok körét, figyelemmel arra, hogy mely szervezetek jogosultak vállalkozói tevékenység folytatására, illetve végeznek tipikusan ilyet. Ennek megfelelően a jelenleg még hatályos vállalati jövedelemszabályozás, illetve vállalkozói adó alanyai szerepelnek itt. A vállalati törvény lehetővé teszi, hogy a tröszt létesítő határozata alapján több tröszti vállalat az adókötelezettség szempontjából egy gazdasági egységnek minősüljön. Ebben az esetben az egyes tröszti vállalatok nem önálló adóalanyok. A Javaslat a személyi jövedelemadó rendszerében adózó egyéni vállalkozó, valamint az iskolai szövetkezeti csoport részére lehetővé teszi, hogy a törvény hatálya alá adóalanyként önként (külön engedély nélkül) bejelentkezzen. E lehetőség biztosítását a következők indokolják: A személyi jövedelemadó rendszere az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetében nem tesz különbséget a munkából és a tőkéből származó jövedelem között, ezért adókedvezményt is csak szűk körben biztosít. A vállalkozási nyereségadó rendszerében a munkából és a tőkéből származó jövedelem különválik. Az egyéni vállalkozó — egyezően a javaslat 2. § (1) bekezdés b), c), d) pontjaiban felsorolt adóalanyokkal — a személyes közreműködésből származó jövedelmet a vállalkozása költségei között számolja el, ezt a jövedelmet a magánszemélyek progresszív jövedelemadója terheli. A vállalkozás — Javaslat szerinti — adózott eredményéből a befektetett vagyoni érték jövedelmeként kivett összeg után a magánszemélyek jövedelemadója szerinti lineáris forrásadót kell megfizetni, mert ez osztalék jellegű jövedelem. Ha tehát az egyéni vállalkozó igénybe kívánja venni a Javaslatban meghatározott adókedvezményeket, és élni kíván a jövedelem említett „megosztásának" lehetőségével, akkor — saját döntése alapján — a vállalkozási nyereségadó alanyává válhat. Az iskolai szövetkezeti csoportok alapvetően a tanulók tanulmányaihoz szükséges taneszközök beszerzése, az oktató-nevelő munka elősegítése, a munkára nevelés stb. érdekében jönnek létre. Működésükre a vagyonszerzés érdekében végzett vállalkozási tevékenység általában nem jellemző. Ha azonban mégis ilyet végeznek, úgy bejelentkezésüket a végrehajtási rendelet kötelezővé teszi a törvény felhatalmazása alapján [29. § (2) a) pont]. Tevékenységük jellegére (például jegybanki tevékenység) tekintettel a Javaslat hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre és a Pénzintézeti Központra [2. § (2) bekezdés]. E szervezetek költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek szabályait továbbra is pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg. a tv. 3. §-ához Ha a 3. §-ban felsorolt, nem vállalkozási tevékenység folytatására létrejött szervezetek vállalkozási tevékenységet is folytatnak, az ebből származó eredményük után az adóalanyokkal megegyező mértékű adót kötelesek fizetni. Az adó alapjául szolgáló eredményt azonban — figyelemmel a gazdálkodásuk sajátosságára — a rájuk vonatkozó külön jogszabály előírásai szerint állapítják meg. a tv. 4—9. §-aihoz A Javaslat tartalmazza az adó alapjának meghatározására vonatkozó — az adóalanyok szempontjából garanciális jellegű — legfontosabb szabályokat. Az adó alapja a naptári évben elért eredménynek — a törvény 7—9. §-aiban meghatározott növelő, illetve csökkentő tételekkel módosított pozitív összege (nyereség). A Javaslat szerint — a törvényben meghatározott eltéréssel — eredmény: a mérleg szerinti eredmény.
