Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.

1985-76 • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat és indokolása

E fő szabálytól eltérően a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy meghatározott adóalanyi kör [5. § (1) bekezdés b) pont] az eredményt a ténylegesen befolyt bevételek és az ezzel összefüggésben felmerült költségek különbözeteként állapítsa meg. Ebbe a körbe azok az adóalanyok tartoznak akiknél a termelés volumene, a várható jövedelem egyszerűbb adminisztrációs eljárást és beszámolási rendet indokol. Az eredménymegállapítás szabályaiból adódóan az adóalanyok a tevékenységükkel kapcsolatos kiadásokat (ráfordításokat) költségként számolják el. A Javaslat ezért ezek teljes körű felsorolását nem tartalmazza, hanem csak néhány sajátos költségelszámolási lehetőséget említ külön. Ezek a következők: — az állóeszközök értékcsökkenése, mint olyan termelési ráfordítás, ami közvetlen kiadásként nem jelentkezik, de költségkénti elszámolhatósága jelentős eleme az adóalap megállapításának, így az adóalanynak szabadon, jellemzően beruházásra felhasználható pénzeszköze keletkezik. Az itt kapott felhatalmazás alapján a végrehajtási rendelet az amortizáció gyorsításának lehetővé tételével a magas jövedelmezőséggel működő adóalany számára — lényegében adókedvezményként — többletforrást biztosít; — az érdekképviseleti szervek fenntartásához, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás; — a személyes közreműködés (munkavégzés) ellenértékét azoknál az adóalanyoknál is költségként engedi elszámolni a Javaslat, amelyeknél a tagok, (illetve az egyéni vállalkozó) munkavégzése nem munka-, illetve hagyományos szövetkezeti tagsági viszonyban történik (pl. ügyvédi munkaközösség); — a pénzintézetek és biztosítóintézetek fedezeti és kockázati tartalékait. Ennek indoka, hogy a banki működés zavartalan üzletmenetéhez hozzátartozik a fokozott mértékű kockázatvállalás, az üzleti partnerek fizetőképességének változásai miatt. A biztosítóintézetek esetében folyó évi gazdálkodásuktól független felelősség indokolja, hogy díjbefizetéseikből erre a célra tartalékot különíthessenek el. A nemzetközi gyakorlatban is a bankok és a biztosítóintézetek hitelképességének ez egyik garanciája; — az adóalanyok nem társasági formában 17 végzett közös — pl. kutatási-fejlesztési — tevékenységéhez történő hozzájárulás. Ennek a megoldásnak megfelelően a Javaslat nem említi a külön jogszabályokban előírt egyes decentralizált alapok (pl. központi műszaki fejlesztési alap) javára teljesítendő befizetési kötelezettségeket. A Javaslat teljeskörűen sorolja fel azokat az adófizetés szempontjából költségként el nem számolható ráfordításokat, amelyekkel az adóalap számításánál az eredményt növelni kell (8. §)• A Javaslatban tételesen meghatározott bevételeket, valamint egyes gazdaságpolitikai célokat elősegítő kiadásokat az adóalap számításánál eredményt csökkentő tételként lehet számításba venni (9. §). a tv. 10. §-ához A Javaslat az adó mértékét az adóalap nagyságától függően 40%-ban, illetve 50%-ban állapítja meg. A kisebb adómérték elsősorban a kisebb — túlnyomórészt egyéni — vállalkozóknak jelent kedvezményt. A kiszámított és az adókedvezményekkel csökkentett adót akkor is meg kell fizetni, ha arra a módosított eredmény teljes egészében nem nyújt fedezetet. Ez esetben az adóalany az adófizetési kötelezettséget vagyona terhére teljesíti. a tv. 11—14. §-aihoz A Javaslat határozza meg azon adókedvezmények jogcímét és mértékét, amelyeknek a stabilitását hosszabb távra garantálni kívánja. E kedvezmények a közszolgáltató tevékenységekhez, az egyes kulturális, egészségügyi és sporttevékenységekhez, a mezőgazdasági, erdőgazdasági, elsődleges faipari és egyes élelmiszer-ipari tevékenységekhez kapcsolódnak és az e tevékenységekből származó nyereség után lehet igénybe venni. A Javaslat jelentős adókedvezményeket biztosít a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságoknak (vegyesvállalatoknak). Az ilyen társaságot a külföldi részvétel vagyoni hányadától, illetve emellett, meghatározott esetben a társaság által végzett tevékenység népgazdasági jelentőségétől függően differenciált mértékű adókedvezmény illeti meg. E kedvezmények mértéke olyan, hogy biztosítja a vegyesvállalatok ma is meglévő kedvezményezettségének fennmaradását. A kedvezmények törvényi sza-