Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.

1985-76 • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat és indokolása

Indokolás A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslathoz Általános indokolás 1. A jogalkotásról szóló 1987. évi IX. törvény értelmében törvényben kell megállapítani a gazdasági rendre vonatkozó szabályokat, s ennek körében kiemelten az állami pénzügyeket, az adókat és adójellegű kötelezettségeket. 2. A gazdasági kibontakozáshoz szükséges piacgazdaság kialakításához, a társasági törvény által lehetővé tett korszerű társasági formák létrejöttéhez, széles körű elterjedéséhez, a tulajdonosi motiváció erősítéséhez, az üzleti szempontokat figyelembe vevő tőkeáramlás és a különböző tulaj donformák közös gazdasági célt szolgáló együttműködése, valamint a megtakarítási hajlandóság erősítéséhez szükségessé vált a vállalkozási tevékenységet folytatók egységes nyereségadózási rendszerének kialakítása. Amennyiben ugyanis az adórendszer nem egységes, a gazdasági döntések mozgatórugója nemcsak a tényleges hatékonyság javítása, hanem a relatív adó (illetve egyéb szabályozásbeli) előnyök kihasználása. Ez esetben a gazdálkodók lehetőségeit nemcsak saját teljesítményük és a piaci viszonyok határozzák meg, hanem az adózási rendszer is. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a társasági törvény széles körű érvényesülésének is alapvető feltétele. Ugyanakkor az egységes adórendszer megteremtése és ezáltal a versenysemlegesség erősítése az elvonási formák további egyszerűsítését, a gazdaság alkalmazkodóképességét is erősíti. Ezáltal lehetővé válik, hogy megszűnjön a korábbi alacsonyabb szintű jogszabályokon alapuló — tulajdon- és szervezeti formák szerint eltérő — széttagolt nyereségadózási, illetve jövedelemszabályozási rendszer. A több évre rögzített, törvényben szabályozott adórendszer, illetve adómértékek mellett kibontakozhat a gazdasági vállalkozások vagyonának mainál eredményesebb működtetéséhez, a vagyon gyarapításához kapcsolódó hosszú távú érdekeltség és ezáltal a termelési tényezőkkel való gazdálkodásban a döntéseket elsősorban a gazdasági ésszerűség vezérli. A Javaslat mind az adóreform folyamatának, mind a gazdaság hatékonyságának javítását célzó egyéb intézkedéseknek fontos elemét képezi, a több évig tartó reformfolyamat szerves része. 3. A Javaslat szerint minden vállalkozási tevékenység folytatására létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a törvény hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó nyereségadózásának szabályozása egységes, megkülönböztetéstől mentes. A Javaslat az adókötelezettség, az adóalap és az adó mértékének egységes, szervezeti formától független meghatározása mellett, tevékenységi elv alapján az adókedvezményeket is egységesen állapítja meg. 4. A vállalkozási nyereségadó alapelveinek és rendszerének alapvető fontosságú szempontjai mellett a Javaslatban szereplő nyereségadóból származó állami bevétel a költségvetés, a társadalmi közös kiadások fedezésének egyik legjelentősebb forrása. Az adó mértékének, a kedvezmények körének meghatározásánál a Javaslat ezért olyan — a költségvetési kiadások nagyságát is figyelembe vevő — elvonási mértékre tesz javaslatot, ami a nemzetközi gyakorlatban átlagos nyereségadó mértéknek felel meg. Részletes indokolás a tv. 1. §-ához A nyereségadó kötelezettség a vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt terheli. A Javaslat szerint vállalkozási tevékenység: a nyereség- és vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Ennek tartalma azonos a más jogszabályokban említett gazdasági tevékenység fogalmával. Annak megítélésekor, hogy az adó