Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-176­24 relépés a gazdasági alkotmányosság biztosításának útján. A törvény mögöttes jogterülete általában a polgári jog. Mi­vel azonban a társaságok működése szinte valamennyi jogágat érin­ti, a Javaslatban jelezni kellett az alapvető kapcsolódási ponto­kat a munkajogi, a pénzügyi jogi stb. szabályokkal. Mivel a tör­vény hatálybalépésének idején Magyarországon viszonylag csekély a gazdasággal kapcsolatos jogi ismeret, a gyakorlati igények kielé­gítése, a törvény kezelhetőségének megkönnyítése érdekében a Ja­vaslat más jogterületek néhány alapvető szabályát megismételi, illetve több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely fejlettebb társasági kultúra mellett felesleges lenne. Az előkészítés tö­rekedett arra, hogy a jogszabály ne legyen kazuisztikus, de a szocialista jogállamiság kiépítésének szolgálatában figyelembe kellett vennie a gyakorlati szükségleteket. Mindez a Javaslat terjedelmét (mintegy 340. §) szükségképp megnövelte. A végrehajtási jogszabályok mellőzése természetszerűen nemcsak előnyökkel, hanem hátrányokkal is jár. A Javaslat ugyan törekszik arra, hogy konkrét mértékeket lehetőleg ne használjon, néhány esetben azonban - például az rt alaptőkeminimuma - ez elkerülhetetlen volt. Az értékviszonyok változása esetén ezeket a rendelkezéseket csak törvénnyel lehet módosítani, de erre - ha ez szükséges - többek között az éves költségvetési törvények kapcsán is lehetőség nyilik. Határozott igény és törekvés volt arra, hogy a törvény világos áttekinthető szerkezetben és közérthető nyelvezetben ké­szüljön el. A társasági jog azonban a jog egyik legbonyolultabb szakterülete, alkalmazása hozzáértést kíván. Mivel Magyarország nyitott ország, aktív részese a világkereskedelemnek, a külföldi tőkebehozatalt is támogatni kívánjuk, nem volt mód a nemzetközi­leg alkalmazott szakterminológiák mellőzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom