Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 25 -173A Javaslat három részben és hét fejezetben foglalja össze a gazdasági társaságok jogát. Az első és a harmadik rész képezi a törvény ún. általános részét, amely tehát a közös szabályokat tartalmazza. Az egyes társasági formák részletes szabályai, szinte ún. különös részként a második részben kerültek elhelyezésre. A társaságok egymástól való jelentős eltérései nem tették lehetővé túl sok általános szabály megfogalmazását, a legterjedelmesebb részvénytársasági fejezet mintegy maga is rendelkezik általános résszel. Az egyesülésre és a közös vállalatra az 1978. évi 4. sz. tvr. számos közös szabályt tartalmazott. Ilyen technikai megoldásra az egységes társasági törvény keretében nincs mód, ezért a közös vállalat és az egyesülés egyes szabályai azonos módon kerültek megfogalmazásra, tehát néhány ismétlődés szükségszerű volt. A betéti társaságnál viszont - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a Javaslat a közkereseti társaságra, mint mögöttes jogterületre áthivatkozik. 4./ Az egyes társasági formáknál a Javaslat nem változtatta meg a gyakorlatban bevált rendelkezéseket, nem törekedett mindenáron való újításra, csak ott változtatott, atiol a rendelkezés elavult vagy elvi szempontból volt szükséges a módosítás. Különösen érvényes ez a kft-re, a közös vállalatra és az egyesülésre. (Nagyobb változásokra volt viszont szükség az rt-nél , néldául az eltérő tagsági jogokat biztosító részvények egész sorának bevezetésével.) Az első esetben a gyakorlat képviselői a Kereskedelmi Törvény szabályait alapvetően beváltnak tekintették, a másik kettő viszonylag új forma, ahol csak kisebb módosításokra volt szükség a gyakorlati tapasztalatok alapján. Az előkészítés során felmerült, hogy a kft modernizálása folytán a közös vállalatra nincs szükség. A stabilitás biztosítása és a társulok akaratának érvényesítése érdekében a Javaslat ezt az álláspontot nem osz'cja. Az egyesülésnél viszont a Javaslat lehetővé teszi a szakmai jellegű érdekképviselet megjelenését és megszünteti az egyesülés gazdálkodó tevékenységével szembeni, meghaladottá vált korlátozásokat. Az egyesülésnek ugyanis végsősoron tagjai gazdasági eredményessé-