Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 21 -17Jtársaságok, gazdasági munkaközösségek, rt-k, kft-k, közös vállalatok és egyesülések főszabályként ugyancsak 1989. végéig kötelesek társasági szerződésüket (alapszabályukat) úgy módosítani, hogy megfeleljenek az új szabályoknak. Ez az egy év elegendő az eddigi vállalkozások stabilitásának biztosítására. Új formaként intézményesíti viszont a Javaslat a betéti társaságot, amelynek beltagjai teljes vagyoni felelősséggel tartoznak, kültagjai viszont csak betétjükkel felelnek. A betéti társaság szabályozása egyben szükségtelenné teszi az ún. csendes társaság önálló társasági formaként való megjelenését. A Javaslat - jogalanyisági koncepciójának megfelelően megszünteti a gazdasági társulás-társaság megkülönböztetést, és egységesen a gazdasági társaság terminológiát alkalmazza általános gyűjtőfogalomként. Az eddig gazdálkodó szervezetek között jogi személyiség nélkül alapítható ún. gazdasági társaság beolvad a közkereseti társaság fogalmába. Valamennyi gazdasági társaság jogalany, tudniillik cégneve alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhet. Ennek megfelelően a Javaslat a gazdasági társaágoknál kötelezően bevezeti a cégbejegyzést, tehát a közös vállalatnál és az egyesülésnél is. Míg a polgári jogi társaság laza személyegyesülés, ahol csak a tagoknak van jogalanyisága, a közkereseti és betéti társaság közös cége alatt jogi személyiség nélkül is jogalanyiságot élvez, adóalany és munkáltatói jogalany. A Javaslat e gondolatnak megfelelően megerősíti a közkereseti társaság tulajdonosi pozícióját és az eddigi szabályozástól eltérően a tagok nem közvetlenül, hanem másodlagosan állnak helyt a társaság tartozásaiért. Végül a szervezetet képező, tagjaiktól erőteljesebben elkülönülő gazdasági társaságok, így az egyesülés, a közös vállalat, a kft és az rt jogi személyiséggel rendelkeznek. 2.1 A gazdasági társaságok üzletszerű gazdálkodó tevékenységek folytatására, illetve ennek elősegítésére jönnek létre. Ezért a Javaslat nem vonja hatókörébe a nem állandósult üzleti célra irányuló társulásokat. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági te-