Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-47622 vékenységet nem folytató személyegyesülések, illetve a polgári jogi társaságok és az egyesületek a törvény keretein kívül maradnak. A gazdasági társaságokról szóló törvény eredményeként a Polgári Törvénykönyvben a polgári jogi társaság szabályozását meg kell változtatni. A polgári jogi társaság a jövőben a tagok személyéhez jóval jobban kötődik, nem működhet közös név alatt, a cégjegyzékbe nem jegyzik be. Nem folytathat továbbá tartós üzletszerű tevékenységet, nyereségszerzésre irányuló közös gazdálkodást, vagy olyan gazdasági tevékenységet, amelyhez hatósági engedély (jogosítvány) szükséges. Azoknak a jelenlegi pjt-knek, amelyek ténylegesen a kisvállalkozás sajátos formáit képezik, ha e tevékenységüket változatlanul tovább kívánják folytatni, főszabályként 1989. december 31-ig át kell alakulniuk közkereseti társasággá, illetve gmk-vá. A polgári jogi társasághoz kapcsolódva működhetnek tovább az ún. kooperációs, tehát közös vagyont létre nem hozó, de kockázatközösséget teremtő vállalati társaságok. Ezek közül külön jogi szabályozása az ún. külkereskedelmi társaságnak van, (amelyre vonatkozó jogszabály változatlanul hatályban marad), de ide sorolható a jelenlegi kutatási-fejlesztési társaságok jelentős része is. A közkereseti társaság, illetve a kft modern szabályozása megszünteti az igényt a gazdasági célú egyesületre. Ennek következtében mód van a jelenlegi ún. eszmei célú egyesületi konstrukció fenntartására. Az egyesület - amelyben természetszerűen nemcsak természetes személyek, hanem jogi személyek is tagként szerepelhetnek - kiegészítő jelleggel ugyan folytathat gazdasági tevékenységet, de nem működhet vállalkozásként. A Javaslat egyébként főszabályként valamennyi társas gazdasági vállalkozásra kiterjed. Ezen főszabály alól kivétel a már említett okoknál fogva a szövetkezet és a szakcsoport, különleges rendeltetéséből és bizonyos mértékben kényszertársulási