Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-f£2- u államosítás következtében túlnyomó többségbe került állami vállalatok szervezeti- jogi kialakítása során nem a társasági, hanem az ún. intézményi formát választottuk, továbbá szovjet példára a jogszabályok a szövetkezeteket élesen elválasztották a társasági jogtól. Mivel ideológiai alapon a társasági megoldásokat alapvetően burzsoá tendenciák jogi technikai alátámasztóiként értékelték, a szövetkezetet, mint újtípusú szocialista személyegyesülést éppen jogi személyiségénél fogva választották el élesen a tisztán szerződési formává lefokozott társaságtól. Az állampolgárok közötti kapcsolatokban ugyanis igen korlátozottan (az ún. kizsákmányoló tendenciák korlátozása) az 1959-es Polgári Törvénykönyvben felvételre került a polgári jogi társaság intézménye, amelyet ebben az időszakban főleg jegyesek-élettársak vagyoni viszonyaira alkalmaztak. Emellett a kisipar-kiskereskedelem körében ismert volt az 1875-ös szabályok szerinti közkereseti társaság is. Néhány nem államosított külföldi vállalatra tekintettel pedig a Polgári Törvénykönyvet életbe léptető törvényerejű rendelet hatályában fenntartotta a közkereseti társaság, a kft és az rt számos szabályát, hatályon kívül helyezte viszont a betéti társaságra és a régi típusú szövetkezetekre irányadó előírásokat. 2. Az 1960-as évek elejétől a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom körében kezdődött meg a társulás újraéledése. A kezdettől fogva nagyobb üzleti rugalmasságra törekvő termelőszövetkezetek a saját igényeikre újtípusú társulásokat igyekeztek formálni. A jogi személyiség nélküli "egyszerűbb gazdasági együttműködés", illetve a "termelőszövetkezeti közös vállalkozás" egyfelől alkalmazkodott a mezőgazdasági adottságokhoz, másfelől a tagok tevékenységével kapcsolatban lévő társasági formákat jelentett. A tagoktól viszonylagosan elkülönülő "szövetkezeti közös vállalat" 1967-ben már a gazdasági reform bevezetésének terméke. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a gazdasági reformot elméletileg megalapozó 1966. májusi határozata a társaságok szerepével még nem foglalkozott, viszont a piaci