Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-iG1­A társasági törvény elősegítheti az értékpapírpiac fejlődé­sét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a részvénytársaságok terjedésére tekintettel megnövekedett értékpapírforgalommal kell számolni. Mindez a törvényhez kapcsolódóan az értékpapír-felügyelet tovább­fejlesztését és az ún. tőzsdejog alapjainak lefektetését igényli. Mivel a törvény egyelőre még csökevényes piaci viszonyok között lép hatályba, teljesértékű érvényesülésének valamennyi közgazdasági feltétele még nem áll rendelkezésre. A törvény azon­ban töri az utat a közgazdasági környezet átalakítása felé. II . Társasági jogunk eddigi fejlődésmenete, eredmények és hiányosságok 1. Magyarország 1945. előtt közepesen fejlett, alapvetően német jogcsoportbeli sajátosságokkal bíró társasági joggal ren­delkezett. A kereskedelmi társaságok alapformái, a közkereseti és a betéti társaság, valamint a részvénytársaság az 1875-ös Keres­kedelmi Törvénykönyvben erőteljesen követték a német, illetve az osztrák törvény rendelkezéseit, az 1930-ban bevezetett kft, il­letve a szövetkezeti formák pedig a svájci megoldásokat is figye­lembe vették. Ez a társasági jog azonban már a felszabadulás előtt sem állt a világszínvonalon, éppen ezért átdolgozását a korabeli jogtudomány állandóan sürgette. Fejlettebb, nagyobb üz­leti vállalkozásokra az 1945. előtt bevezetett formák nem alkal­masak, hiszen például a vállalatvezetés átalakulása, a közérdek és a hitelezővédelem új módszerei vagy a dolgozói participacio követelményei még egyáltalán nem jelennek meg bennük. 1948. után a tervutasításos szocialista gazdasági mechaniz­mus, az ún. direkt tervgazdálkodás időszakában a gazdálkodó szer­vezetek közötti társulásokra nem volt szükség, ezeket a merev tervlebontás értelemszerűen kizárta. A bizonyos mértékben túlzott

Next

/
Oldalképek
Tartalom